A Ráció Kiadó novemberben jelenteti meg John Perkins korábban több mint húsz nyelvre lefordított, az Egyesült Államokban óriási visszhangot kiváltott Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai című sikerkönyvét. A rendkívül izgalmas, olvasmányos önéletírás magyar kiadása Bogár László közgazdász és Magyarics Tamás egyetemi docens (ELTE Amerikanisztikai Tanszék) ajánlásával jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában és Deák Éva fordításában.
A ?globalizáció? lényege az összeesküvés
?Ugyan, ez csak egyszerű összeesküvés-elmélet? ? intik le gyakorta fölényesen és megbélyegező hangsúllyal mindazokat, akik nem zengik szüntelenül a globalizáció dicséretét, esetleg fenntartással vannak iránta, sőt akár még óvatos kritikával is próbálkoznak. A könyv, amelyet most kezében tart a nyájas olvasó, feltételezhetően kissé módosíthatja majd az önmagát apologetikus önbemutatása során, félrevezető módon ?globalizációnak? nevező jelenséghalmazról szóló, eltorzított diskurzust.
John Perkins ugyanis nem egyszerűen hipotéziseket fogalmaz meg, amelyek akár összeesküvés-elméletként is értelmezhetőek lennének, hanem az derül ki a műfaját tekintve nehezen besorolható, megrendítő és izgalmas művéből, hogy a ?globalizáció? lényege az összeesküvés. Ráadásul olyan gátlástalan, cinikus és pusztító erők összeesküvése, amelyek most már közvetlenül fenyegetik létében az egész emberiséget. A szemünk láttára bontakozik ki a sötéten kavargó, örvénylő mélység, amelyből a szerző csodával határos módon nemcsak hogy élve került ki, de sodró lendületű ?krimijében? képes volt drámai tapasztalatait is megosztani az olvasókkal. Így aztán a globalizáció urainak liberalizációra, deregulációra és privatizációra ösztönző parancsa ?belülről? lepleződik le, feltárva előttünk a rendszer működésének hátborzongató titkait. Jó szívvel ajánlom e könyvet mindenkinek, akiben még van felelősségérzet az egyre fenyegetőbb közös jövőnk iránt, vagyis minden normális embernek. (Bogár László közgazdász)
Maga is aktív tagja volt ennek az informális és infernális szervezetnek
Eddig is sejtettük, hogy az államokat és a nagyvállalatokat nem szabad összekeverni a humanitárius és jótékony vállalkozásokkal. Az állam és a nagyvállalatok sokszor túlzottan meghitt ? hivatalos és nem hivatalos ? kapcsolatára már az 1950-es évek végén felhívta a világ figyelmét Dwight D. Eisenhower, amerikai elnök. Azóta számos szerző mélyítette el ismereteinket arról, hogy valójában milyen erők is mozgatják a világot. Közgazdászok, publicisták, a fejükre utólagosan hamut hintő politikusok (így például a könyvben is szereplő Robert McNamara) és még sokan mások próbálták az olvasó emberek szemét felnyitni ? inkább kevesebb, mint több sikerrel. John Perkins könyve a ?megtértek? által írott, és Szent Ágoston óta szinte külön műfajjá vált művek közé tartozik. Újdonságát és varázsát a magyar olvasóközönség számára a vallomás hitelessége adja, mert egy olyan ember tárja elénk a világot behálózó maffiaszerű politikai-gazdasági-katonai össze-fonódásokat, aki maga is aktív tagja volt ennek az informális és infernális szervezetnek.
Perkins plasztikusan és személyes élményekkel érzékletesen ábrázolja az általa is szolgált erkölcstelen mechanizmust, és könyvét még vonzóbb olvasmánnyá teszi azzal, hogy beavat bennünket lelki vívódásaiba, amelyek bátor döntéséhez: kilépéséhez vezettek. Egy dolog azonban nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. John Perkins végig az Egyesült Államokról beszél, de valójában az általa leírt immorális összefonódások a világon mindenhol végbementek ? mindössze esetleg alacsonyabb szinten és hatásfokkal, mint a szuperhatalom Egyesült Államokban. (Magyarics Tamás egyetemi docens, ELTE Amerikanisztikai Tanszék)
?Ez a könyv bombaként hatott. Ritka eset, mikor imperialista kormányzati-nagyvállalati rendszerünk egyik belső embere tárja fel nyíltan a hálózat működését. Nagy áttekintésről és erkölcsi bátorságról tanúskodó munka.? (John E. Mack, a Harvard egyetem professzora, Pulitzer-díjas író)
?John Perkins úgy mondja el hátborzongató és megvilágosító erejű személyes történetét, hogy a bennfentes nézőpontját remekül ötvözi egy Graham Green-krimi izgalmas feszültségével. Nevükön nevezi a dolgokat és az embereket, feltárja az eddig csak sejtett összefüggéseket az amerikai birodalom és a nagyvállalati globalizáció között. (David Korten, a Tőkés társaságok világuralma című könyv szerzője)
?John Perkins olyan könyvet írt, amely megrendíti az ember hitét a fennálló gazdasági rendszer etikusságában. Válságos időben élünk; világosan meg kell értenünk, milyen árat fizetünk az előnyösnek tűnő ?szabad? piacért. Perkins története rendkívüli.? (Jim Garrison, a State of the World Forum (Világ Helyzete Fórum) elnöke, az Amerika mint birodalom című könyv szerzője)
?A gazdasági bérgyilkosok jól fizetett szakemberek, akik dollármilliárdokat csalnak ki a világ országaitól. A Világbank, az USAID (Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) és más külföldi ?segélyszervezetek? pénzét a világ természeti erőforrásait ellenőrző nemzetközi nagyvállalatok és néhány gazdag család zsebeibe töltik. Eszközeik között meghamisított pénzügyi jelentések, manipulált választások, megvesztegetés, erőszak, szex és gyilkosság is szerepel. A birodalmak létével egyidős játékot űznek, de ez a játék most, a globalizáció korában új és ijesztő méreteket öltött. Én tudom; én is gazdasági bérgyilkos voltam.? (John Perkins)
