Egy "lánglelkű költő" a hadmezőn

(MTI) - Szekeres Imre honvédelmi miniszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a könyv hiánypótló, mert nem ismerjük az őrnagy Petőfit és nincs a köztudatban az 1848-49-es honvéd jelentősége, holott a köznép úgy tartotta, hogy Isten után a legszentebb név a honvédé, s a sírfákon elterjedt szöveg volt, hogy a név alá annyit írtak, hogy 1848-1849-es honvéd.

 

Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a könyvet ajánlva arról beszélt, hogy Petőfi Sándor határtalan szabadságvágya és a tekintélyalapú hadsereg vezetése között óhatatlanul zajos konfliktusok voltak. Petőfi Kossuthtól maga kérte áthelyezését Bem József tábornokhoz, aki a feszültségek ellenére tudott bánni segédtisztjével, mert tisztában volt azzal, hogy Petőfi Sándor, a "lánglelkű költő" mozgósító ereje a hadseregben fölbecsülhetetlen. "A költő honvédtiszt olyan új látásmódot honosított meg a hadseregben, amit a 'Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérer' gondolatsor máig ható filozófiája kísér" - hangsúlyozta Holló József.

 

A két szerző végigkíséri a költőt katonaélete pályáján, s követi 1849 erdélyi és bánsági hadjáratain. Egyúttal lehántja a sallangokat a Petőfivel kapcsolatos történetekről, és tisztázza a csataterek és hadszínterek fogalmát. Az irodalomtörténet eddig úgy tartotta, hogy a költő Segesvárnál, a csatatéren esett el, pedig az mint hadászati esemény csak ütközetnek tekinthető. Maga a harc Fejéregyháza és Héjjasfalva között folyt - magyarázta a főigazgató.

  

A Timp Kiadó gondozásában megjelent kötet arcképeket, litográfiákat, a kamasz költő katonai törzslapját, csataterek rajzát, korabeli térképeket, több száz helyszín leírását is tartalmazza. A Csataterek Petőfije című könyv bemutatóján a Honvédelmi Minisztérium képviselője bejelentette, hogy a kötetet megkapja a Petőfi Sándor nevét viselő valamennyi iskola.