(MTI) - A Kossuth-díjas írót pénteken, otthonában érte a halál. Temetése szeptember 9-én, 16 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti sírkertben - közölte Faludy-Kovács Fanny.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1938-ban, felismerve, merre tart a lassan fasizálódó ország, Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba.
A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki.
Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után jött vissza Magyarországra.
A költőt 1991-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével, 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki.
Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára.
Legújabb kötete, A Pokol tornácán hétfői budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című köteteinek folytatása.
"Mindent megért, mindent megértett, mindent megverselt. Mindenhol élt, mindenkivel találkozott, mindenhonnan elűzték. Nem mindenkit szeretett, nem mindig lehetett a hazájában. Most itt van köztünk, itt vagyunk közte. Majd száz év magány. Majd száz év együtt lét. Csak le kell emelni a polcról. Megpróbáljuk" - írták a 95. születésnapját köszöntő ünnepség szervezői tavaly a meghívóban.
Kanada budapesti nagykövetsége szintén tavaly azt közölte, hogy emlékparkot létesítenek Faludy György tiszteletére Torontóban.
A Scott Torrence építész által tervezett emlékpark Faludy György "választott hazájában", egykori lakásával szemben épül fel.
Faludy György 1966-tól húsz éven keresztül Torontóban élt és alkotott. 1976-ban kanadai állampolgárságot kapott, két évvel később a Torontói Egyetem, ahol rendszeresen tanított, tiszteletbeli doktori címet adományozott a költőnek.
Faludy György halálára
Faludy György író, költő, műfordító - a ?költőfejedelem? elhunyt. Végigélte ? szenvedte ? élvezte csaknem a teljes XX századot, részese volt a korszak minden jelentős történésének, kritikus - szép szellemiségével átkísért bennünket még a XXI. század küszöbén is. Élete bővelkedett ?pokolbéli víg napokban?. Úgy tűnik, nem volt már türelme megélni azt a 21 napot, amely 96. születésnapjához hiányzott. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar társadalmat, a magyar és nemzetközi irodalmi életet.
Költő kezdi az első füttyszót.
Ő a hajnalcsillag ura.
S költő hal meg elébb.
Utána esik csak szét a kultúra.
Faludy Györgyöt a Magyar Köztársaság kormánya nevében az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
Rendkivüli Faludy Est a Hobo Blues Band előadásában
A költő halála hirén, rendkivüli Faludy estet rendez Hobo, azaz Földes László, szeptember 3.-án vasárnap este 19 órakor az V.-ik kerület Erzsébet téri Gödör Klub-ban. Faludy György felesége, Faludy-Kovács Fanny, már jelezte Hobo felé, hogy részt kiván venni a megemlékezésen.
Hobo 1978-tól énekelt Faludy verseket, melyeket nem vehetett lemezre.
2004 óta a Ballada a senki fiáról cimű est keretében adja elő a költő verseit. Az est Faludy György kérésére született. Határállomáson, őrbódé és sorompó közelében zajlik az est. Élet és Halál, Magyarország és Európa, Hit és Tagadás, Szerelem és Árulás, Szabadság és Rabság határán.
Számvetést látunk és hallunk, egy majdnem százéves ember beszél a szörnyű XX. századról, melyet átélt és túlélt. Szomorú jövőkép tárul fel a keserű múltból, melyen a hazaszeretet és a magyar költészet szolgálata vezette át Magyarország egyik legnagyobb csavargóját.
Elhunyt Faludy György - pályatársak emlékezése
(MTI) - Az életének 96. évében elhunyt Faludy György szellemisége, szókimondó nyíltsága mély nyomokat hagyott kortársaiban, az MTI-nek nyilatkozó pályatársak a saját életútjukra gyakorolt hatásáról is vallottak szombaton az MTI-nek.
Nagyon megdöbbentett Faludy halála, hiszen talán ő volt az utolsó a magyar irodalomban, akit ifjúkorunk óta személyesen ismertem - mondta Fejtő Ferenc Párizsban élő történész, kritikus, esszéista, akit budapesti tartózkodása során ért Faludy György halálhíre.
A 97 éves Fejtő Ferenc arra emlékezett, hogy ő maga annak idején az elsők között gratulálhatott Faludynak a Villon-fordításokért, s fiatal kritikusként módjában állt költői kvalitásait elismerni egy 1937-ben kiadott antológia előszavában, amelyben a magyar költészet akkori ifjú titánjai mutatkoztak be.
Sokszor találkoztunk és vitatkoztunk, s annak idején igyekeztem őt akkori legjobb barátommal, József Attilával összebékíteni, más felfogásuk volt ugyanis a fordításról - mondta.
"József Attila jónak találta Faludy verseit, de ezek közé sorolta a Villon-fordításokat is, nem pedig a Villon-költemények visszaadásának. Faludy azzal védekezett, hogy ő elsősorban Villon szelleméhez akar hű maradni. Hogy ebben az igyekezetben saját személyiségéből többet adott bele, az más kérdés. Faludy szerint Villon nem utasította volna el az ő fordításait" - emlékezett Fejtő.
Az emigrációban, mint mondta, időnként találkoztak, hol Párizsban, hol Londonban, de végül útjaik elváltak, majd Magyarországra való visszatérésük - a rendszerváltozás - után "többször volt nagyon élvezetes találkozásuk".
"Faludy különleges jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében" - helyezte el Fejtő Faludyt a magyar költők sorában.
Amit legjobban becsültem benne a képzelőtehetségén kívül, az az élete végéig egészségesen maradt humora volt. Szórakoztatni akart, ugyanakkor tehetsége volt a szórakozás művészetéhez - idézte fel a költő alakját Fejtő Ferenc.
"Fáj a halála, habár nagyon sokat élt a szó minden értelmében" - mondta Nádas Péter író az MTI-nek.
Mint fogalmazott, Faludy Györgynek gazdag, fájdalmakkal és küzdelmekkel teli élete volt; "a XX. század egyik nagy mesélője" egy terjedelmes, forrásértékű életművet hagyott hátra.
"A magyar nyelven írt költemények között mindig lesznek Faludy György-sorok, versek, és ezt úgy hívják: halhatatlanság" - mondta Gyurkovics Tibor író, a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Kamaszkorom kedvence volt - hangsúlyozta Gyurkovics Tibor. Villon balladái Faludy György fordításában, "átköltésében" nagyobb hatást tettek rám, mint az összes többi magyar Villon-fordítás - mondta, felidézve, hogy fiatalkorában borosasztalokon állva szavalta a Haláltánc című balladát.
"Hogy ez a csúf rendszerváltás hogyan szabdalta fel az irodalmi frontokat, az ma már engem nem érdekel" - szögezte le. Gyurkovics Tibor irodalmilag, költőileg a legkedvesebb embernek nevezte Faludyt. Költői nyelvhasználata "fanyar, pikáns, szeszes, erős" volt.
"Azon ritka magyar poéták közé tartozott, aki bátor volt, ha kellett, az igazságtalanságig bátor" - hangsúlyozta Gyurkovics Tibor.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnökének szavai szerint nagyon nagy személyiség és nagyon nagy költő ment el, akit sokáig fogunk gyászolni és hiányolni.
"Életműve megmarad nekünk, de helyettesíteni nem tudja" - fűzte hozzá. Az elnök felidézte, hogy az idei erdélyi írótáborban 1956-tal kapcsolatban is emlegették Faludy Györgyöt, akiről mindig azt hitték, hogy örök életű.
A költő verseit csaknem négy évtizede előadó Hobó elhunyt barátjára emlékezve elmondta, Faludy György volt az, aki miatt 12 évesen a költészet felé fordult. Igaz, hogy csak 1988 óta ismerhette őt személyesen, de Haláltánc című versének élménye végigkísérte egész eddigi életét - mondta.
Utalt arra, hogy az Új Színházban évek óta műsoron van a Faludy-est. A költő fiatalabb korosztályokhoz való viszonyáról szólva azt mondta: "Gyurka bácsi" ugyan már benne volt a korban, ám ez az ő esetében nem számított semmit.
A barátságot igazán komolyan gondolta, érdeklődésével, tiszteletével pedig lefegyverezte az embert - tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc szerint a költő halálával
a magyar közélet is szegényebb lett
Faludy György halálával nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet is szegényebb lett - közölte az MTI-vel szombaton Gyurcsány Ferenc kormányfő.
"Személyében egy agg korában is fiatalos gondolkodású, sokat tapasztalt, bölcs közszereplő távozik most a magyar közéletből" - írta a miniszterelnök közleményében, amelyet a kormányzati kommunikációs központ sajtóirodája juttatott el a távirati irodához.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: Faludy György annak a 20. századi magyar költőnemzedéknek volt az utolsó, mesterként tisztelt tagja, amelyhez minden későbbi alkotónemzedék viszonyította és viszonyítja magát.
Faludy György kivételes sorsú, kivételes tehetségű művész volt, akinek az élettörténete megannyi ponton kapcsolódik össze a 20. század zaklatott magyar történelmével, és aki nélkül a 20. századi magyar költészet történetét lehetetlenség volna megírni - mutatott rá.
Személye és személyisége nem pótolható, de "régóta teljes életművén keresztül a tehetsége itt marad és hatni fog mindig, amíg lesz ember, aki magyarul ír és olvas" - írta Gyurcsány Ferenc, aki azzal zárta sorait, hogy őszinte nagyrabecsüléssel hajt fejet Faludy György emléke előtt.
Faludy Györgyöt életének 96. évében, pénteken, otthonában érte a halál.
