Yilmaz Gülen 1930-ban született Isztambulban. A gimnázium elvégzése után műszaki tanulmányokat folytatott szülővárosában, utána Darmstadtban és Münchenben. 1954 óta élt Magyarországon. Először a Magyar Rádió török adásainak külső, 1957-től belső munkatársa, később az adások főmunkatársa volt, majd szekcióvezetőnek nevezték ki. Ebből a beosztásból ment nyugdíjba 1991-ben. Dolgozott az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodában, rövid ideig lektorként tevékenykedett az ELTE török filológiai tanszékén. 2002-ben társszerzője volt a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelent magyar-török szótárnak. 1989-ben magyar állampolgárságot kapott.
Fontosabb fordításai közé tartozik az Isztambuli antifonálé; az R. Várkonyi Ágnes által írt Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya című kötet, amely tavaly jelent meg. Yilmaz Gülen nevéhez fűződik még Seres István munkája, a Thököly Imre és Törökország című kötet fordítása; Erődi Béla kötete, a Csok Jasa! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve 1877-ből; valamint Hermann Róbert Kossuth Lajos és az 1848-49. évi magyar szabadságharc című munkájának törökre fordítása.
Ő fordította továbbá a Magyar-Török Baráti Társaság időszaki lapja, a Török Füzetek (1993-2004) 48 számában és 2 különszámában megjelent cikkeket, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagy Szulejmán és kora címmel 1994-ben és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Félhold és kereszt címmel 2002-ben megrendezett kiállítás katalógusát.
