Pallag Zoltán főszerkesztő bevezetőjében ezt írja:
A kistangó etimológiája
Szeretlek. Utállak. Szeretlek. Utállak. Azt mondják ilyen a tangó, hogy nem ereszt a combok csókja, olyan mint a satu, vagy a pitbull harapása. De a kistangó neve nem innen származik. Az egykori Sztálinváros első késdobálóját (ki gondolná) ?Késdobáló?-nak hívták. Egyik beceneve ? a sok közül, mint például: Lepra, Üvöltő, Köpködő ? Kistangó volt. A Kistangóban uralkodó kritikai szemléletről az alábbiakat olvashatjuk Horváth Sándor: ?A Késdobáló és a jampecek. Szubkúltúrák Sztálinvárosban? című tanulmányában (Korall, 2000:1):
?A leghírhedtebb sztálinvárosi kocsma, a "Késdobáló", a Béke téren állt. A felvonulási barakkban elhelyezett büfé 1953-ban már a helyi hírlap érdeklődését is felkeltette, ami jelzi, hogy ekkorra már a többségi társadalom szemében tűrhetetlennek minősült a kocsma és törzsközönsége. A tudósítás szerint részeg emberekkel volt tele a helyiség, ordítozás, fékeveszett éneklés verte fel a környék csendjét. Az arra járót az a veszély fenyegette, hogy valamelyik magáról megfeledkezett részeg ember megveri, esetleg bicskát szúr belé. A hely veszélyességét fokozta, hogy közelében volt az autóbusz állomás, így végképp az átutazók, részeges verekedők tanyájává vált ez a büfé. A cikk szerzőjét legjobban az bosszantotta, hogy a kocsma látogatói a járókelőkbe is belekötöttek, sajátos "hangulatot" kölcsönözve ezzel a környéknek.?
A kistangó aztán szomorú véget ért, amiről az alábbiakat találjuk ugyanott:
?A "Késdobáló"-ban a felújítás és a razziák sem hoztak eredményt, 1954 júniusában pedig halálos végkimenetelű verekedés zajlott le a kocsma előtt. A város vezetői mindeközben harcban álltak a Belkereskedelmi Minisztérium Bányászellátó Igazgatóságával - amely szerv a "Késdobáló"-t felügyelte. Az Igazgatóság többször fellebbezett a kocsma bezárása ellen, mondván: a bevételi tervek teljesítésében a kocsma bezárása komoly visszaesést jelentene. A hosszú harcban végül a Tanács győzött és 1954. október 8-án ujjongva adta hírül a Sztálinvárosi Hírlap, hogy megszűnt a "Késdobáló", egyéb gúnynevein: "Lepra", "Üvöltő", "Köpködő", "Kistangó".?
És az sem elhanyagolható tény, hogy ?a barakktáborok mellett a "Késdobáló"-ként elhíresült sztálinvárosi kocsma, amely fittyet hányva a központi akaratnak fejlődött és vált a város egyik informális központjává.?
Ezek után bárki levonhat mindenféle következtetéseket, kinyithatja, vagy éppen befoghatja fülét az áthallásokra, mi mindenesetre bátorítjuk a nyájas olvasót: térjen be minél többször a kistangóba, ebbe a kulturális késdobálóba.
A Kistangó innen elérhető
