December 10-én, hétfőn 17 órától az Írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.) mutatják be a Tőkések vagyunk, vagy mi... című filmet. Hossza körülbelül 70 perc, rendezte: Sós Ágnes. A film öt fiatal sikeres magyar üzletembert mutat be olyan környezetben, ahogy és ahol sohasem láthatjuk őket. A 2003-as Filmszemlén a dokumentumfilmes kategóriában mutatták be. A vetítés után Stőhr Lóránt filmkritikus beszélget a rendezővel. A belépés díjtalan!
A Filmkultúra ezt írta az alkotásról: "Sós Ágnes a másik végletről, gazdag és sikeres vállalkozókról forgatott filmet. Nem sok ilyenben volt részünk az elmúlt években, korántsem véletlenül, és nem is a dokumentaristák figyelmetlensége vagy lustasága miatt. A Tőkések vagyunk, vagy mi... hőseit nem sokkal az egyetem befejezése után érte a rendszerváltás; gondoltak egy nagyot, és közösen belevágtak egy Magyarországon eladdig nem létező gazdasági tevékenységbe, a lízingbe. És bejött nekik. Amikor, még mindig csak harmincvalahány évesen, felidézik a kezdetet, maguk sem értik egészen, és a tapasztalatlanok, zöldfülűek bátorságának tudják be a fejesugrást az ismeretlenbe. Most válaszút elé érkeztek: a cég elérte növekedése határait, lépni kell. Ők felértek a csúcsra, ahol már nem számít százmillió ide vagy oda (árulja el kissé pironkodva az egyikük).
Ezek az emberek a saját munkájukkal és tehetségükkel, törvényesen szerezték a vagyonukat, és van bennük társadalmi felelősségérzet, próbálnak jó ügyeket (kórház, gyereksport) támogatni. Nincs szégyellnivalójuk, emelt fővel állhatnak a kamera elé. Látjuk őket dolgozni, értekezni, családi körben, szenvedélyeiknek hódolva, vállalati bulin, sőt még munkahelyi konfliktuskezelés közben is. Őszintén beszélnek a dilemmáikról. A nézőben mégis motoszkál a gyanú, hiteles személyiségeket vagy szerepjátszókat lát-e? Talán megszoktuk, hogy a dokuban többnyire nehéz sorsú szerencsétlenekkel találkozunk, aki kendőzetlenül önmagukat adják, és az a kis igyekezetük a kozmetikázásra csak még esendőbbeknek mutatja őket. Sós mindenesetre jelentős fegyvertényt hajtott végre azzal, hogy mikrofon és kamera elé bírta ültetni ezt a felhőkbe vesző réteget. "
