(MTI/AP) - Isztambulban most egy kiállítás a muzulmán világ tudományos újításait kívánja bemutatni, kiemelve azt a mára elfelejtett iszlám aranykort, amelynek mérnöki, orvosi és építészeti vívmányai hozzájárultak a nyugati fejlődés alapjainak lerakásához, a reneszánsztól egészen a modern időkig. A kiállítás címe: "1001 találmány - fedezzük fel világunk muzulmán örökségét!". A szigorú tudományosságra törekvő tárlat kerüli a vallási vagy politikai megközelítést, de nagy visszhangot kelt a fiatal muzulmánok között, akik büszkék szeretnének lenni kultúrájukra a Nyugat és a muzulmán országok közötti konfliktusok közepette.
"Eredetileg a nyugati közönségnek szántuk" - jelentette ki az AP-nek Salim Al-Hassani, az először Nagy-Britanniában bemutatott kiállítás szervezője, a manchesteri egyetem mérnöki fakultásának tanára. "Azt tapasztaltuk, hogy amikor a muzulmán világból érkező látogatók találkoznak az anyaggal, fellelkesednek - különösen az identitásukat kereső fiatalokra érvényes ez."
Sir Ben Kingsley kalauzol
Az ügyesen felépített kiállítást Harry Potter stílusában forgatott film vezeti be: az Oscar-díjas Ben Kingsley titokzatos figurát testesít meg, aki három kétkedő diákot kalauzol végig a múltról alkotott előítéletek könyvtárán. Az anyag központi figurája bonyolult szerkezet: egy óra, amely a multikulturális szellemet testesíti meg és előfutára volt a modern automatizálásnak és robotikának. Görög vízmeghajtású technológiát használ, és látható rajta egy indiai elefánt, egy egyiptomi Főnix-madár, egy perzsaszőnyeg, több kínai sárkány és számos arab öltözékű férfi.
Ezt a szerkezetet 800 éve Al-Dzsazari muzulmán mérnök készítette, aki egy ma Törökország délkeleti részén található térségben élt. Az újítás más óriásai között az ezer évet felölelő anyag bemutatja Al-Zahravit, akinek módszerei hozzájárultak az európai sebészet létrejöttéhez, valamint Fatima Al-Fihrit, akinek oktatási intézménye nemre való tekintet nélkül mindenki előtt nyitva állt és lerakta a modern egyetem alapjait.
"Van olyan nézet, hogy az iszlám mindig elmaradott volt és nem járult hozzá a tudomány fejlődéséhez" - mondta Szule Szeda Tezer, az egyik hölgylátogató, akit különösen az lelkesített fel, hogy a nők előkelő helyen szerepelnek a kiállításon. "A Nyugatnak iszlámfóbiája van. Ez a kiállítás szerintem lépést jelent a fóbia eloszlatására és afelé, hogy jobb legyen a kapcsolat a Kelet és a Nyugat között" - fűzte hozzá.
Az 1001 találmány kiállítás Facebook-oldalának 40 ezer barátja hasonlóan lelkes, többen sürgetik, hogy az anyagot náluk - Algériában, Szaúdi-Arábiában, stb. - is mutassák be. A kiállításnak interaktív eszközei is vannak, amelyek főleg a gyerekeket érdeklik: ezeken a valaha Európa egyes részein és még Kínában is kialakult muzulmán civilizációk optikai, zenei, matematikai eredményeit lehet kutatni.
Abbasz ibn Firnasz repülő szerkezete
Az egyik érdekesség Abbasz ibn Firnasz repülő szerkezetének replikája volt. A szárnyas keretet a spanyolországi Cordoba környékén építette meg és a levegőbe is emelkedett vele, mielőtt lezuhant és megsebesült volna. Leonardo da Vinci évszázadokkal később dolgozta ki a maga repülő konstrukcióját.
Isztambulban hétköznapokon 6 ezer - hétvégén 12 ezer - ember áll sorba a Haghia Szofia korábbi bizánci templom előtt, a híres Kék Mecset közelében álló hatalmas kiállítási sátor előtt. A tárlat egybeesik a muzulmánok szent hónapjával, a ramadánnal. A sátor hajnali 3-ig tart nyitva, hogy éjszaka is fogadhassa a nappal böjtölő tömeget, belépődíj nincs.
Az idén először a londoni Science Museumban bemutatott anyagot egy brit tudományos társaság állította össze a Jameel Foundation brit jótékonysági szervezet támogatásával. Az utóbbi alapítványt egy szaúdi-arábiai Toyota-autókereskedő hozta létre.
A londoni Science Museum tárlói
A londoni siker után a vándorkiállítás a napokban nyitotta meg kapuit hét hétre Isztambulban, majd október 5-től New Yorkban lesz látható a Hall of Science tudományos központban. A sietős isztambuli kitérőt Erdogan török miniszterelnök kezdeményezte, miután Londonban megtekintette az anyagot.
A megnyitón Erdogan emlékeztetett arra, hogy korábban a történelemoktatásban sokan az ókor után közvetlenül a reneszánszt próbálták elhelyezni. Később, fűzte hozzá, akadtak olyan nyugati tudósok is, akik tiszteletre méltó erőfeszítéseket tettek azért, hogy az iszlám civilizáció tudományos hozzájárulásait is elismerjék.
Erdogan egy olyan iszlám irányzatú kormány élén áll, amely szakított az ország erősen világi hátterű korábbi elitjével. Törekvései közé tartozik a hajdani ottomán birodalom emlékének felélesztése is.
Ehsan Masoud angliai iszlám szerző könyvet írt az iszlám tudomány történetéről. Ebben kifejtette, hogy a muzulmán országokban a tudományos újítás akkor kezdett hanyatlani, amikor az iszlám birodalmak meggyengültek és elszegényedtek, és a nyugati gyarmatosító hatalmak befolyása alá kerültek.
"Nem vitás, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. A nyugati nemzetek érthető módon nem méltatják azokat, akiket ők győztek le" - mondta Masoud az AP-nek.
