Irodalom

Fordításaiban él tovább Zádor András

Archív 2008. április 23.
Zádor András az 1930-as években kezdte műfordítói pályáját, első fordításait a legendás Prager Könyvkiadó adta ki. Ő tolmácsolta magyar nyelvre a többi között Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok, Olbracht Átok völgye, Vanura Szökés Budára, Capek Betörők, bírák, bűvészek és társaik és Josef Kvorecký Gyávák című regényét.
 

Zádor a kezdetekre így emlékezett egy 2005-ös, litera.hu-nak adott interjúban, melyben szintén műfordító felesége, Margit is megszólalt: "Magyar létemre eleinte nem cseh szerzők műveit ismertettem magyarul, hanem fordítva: abban a meggyőződésemben, hogy a magyar irodalom távolról sem foglal el hozzá méltó helyet a cseh irodalmi életben, magyar irodalmat ismertető írásokat igyekeztem elhelyezni cseh irodalmi lapokban, lehetőleg a legtekintélyesebbekben, mint amilyenek a Listy pro umní a kritiku, a Rozhledy és a Kritický msíník voltak. De ezzel csaknem párhuzamosan cseh verseket és elbeszéléseket fordítottam magyarra és jelentettem meg a Nyitrán 1937-ben kiadott Szlovenszkói magyar írók antológiájában. Ez a négykötetes mű a Mártonvölgyi László és Dallos István alapította Híd - Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat legjelentősebb kiadványai közé tartozik."

 
Kedvenc fordításai közé tartoztak a verses antológiák, illetve versgyűjtemények, a prózai munkák közül pedig a fentebb már idézett interjúban Olbracht regényeit és Karel Capek novelláit, regényeit említette első helyen.