 |
Alapfelütésként kitekintenek India és Magyarország számos, eddig talán kevéssé ismert kapcsolódási pontjaira, azokra az emberekre, akik által a két ország egybeforrt. Akár utazókra, így Kőrösi Csoma Sándorra (nyelvész, tibeti-angol szótár), Huszka Józsefre (a magyar népművészet motívumait kutatta), Lechner Ödönre (építész, a magyar-indiai kultúra rokonságát kutatta) vagy a Brunnerekre ? Sas-Brunner Erzsébetre és lányára, Brunner Erzsébetre. (Betlehenfalvy Géza indológus professzor, a Hadik Irodalmi Szalon ötödik összejövetelének egyik meghívott vendége 1970-ben volt először Indiában, Brunner Erzsébet 2001-ben halt meg, tehát 30 éven keresztül ismerhették egymást, és bizalmas, mély barátság szövődött köztük.)
Gondolhatunk emellett a két világháború közti Nyugatosokra, de nagyon érdekes az is, hogy később, hogy jön vissza szellemi útmutatóként, vezetőként ?56-ban Gandhi szelleme, tanítása. Gandhi a magyar írókat is megihlette, Juhász Gyulától (Gandhi, vers) Németh Lászlóig (Gandhi halála, 1963) számos irodalmi alkotás született, de az irodalmi alkotások mellett a magyar sajtóban rengeteg cikket, elemzést, véleményt publikáltak az indiai vezetővel kapcsolatban, aki a nép élére állt, és erőszakmentes ellenállásra buzdította az indiaiakat. Habár Gandhi fizikálisan sosem járt Magyarországon, mégis sokban hatással volt a magyarokra.
Az est során beszélgetni fognak az indiai-magyar kapcsolódási pontokról, majd magáról Gandhiról ? elsősorban Bonta Zoltán Gandhi Magyarországon című kötetét szem előtt tartva. Március 9-én, 19 órától Gandhi és gondolatai, kapcsolatai mellett szintén elemzendő személyek lesznek még többek mellett Tagore, a ?Brunnerek?: Sas-Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet, valamint Amrita Sher-Gil, indiai-magyar festőművésznő és Baktay Ervin.
Beszélgetőtársak: Keserű Katalin művészettörténész, Betlehenfalvy Géza professzor, Bonta Zoltán, közreműködnek: Tóth Szabolcs és Mótyán Tibor.
