Holmi-különszám Fodor Géza emlékének

Irodalom


dump_fidelio_389621_fodorgeza.jpg
Fodor Géza

"Örültünk volna, ha ennek a számnak nem kellett volna létrejönnie" - mondta Radnóti Sándor kritikus, esztéta a Fodor Géza esztéta, dramaturg, kritikus emlékére szerkesztett Holmi-különszám bemutatóján a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Sokan ugyanis elismerően nyilatkoztak a kiadványról, de a szerkesztők erre többnyire ezzel a keserű mondattal tudtak reagálni. A szerkesztő elárulta, hogy ilyen tömeges válaszreakciót még nem kaptak egy különszám esetében sem a felkért szerzőktől - így a Fodor Géza-szám a szokásosnál is jóval vastagabbra sikeredett. Fodor Géza szava mindig igen nagy súllyal esett a latba a Holmi szerkesztőségében, gyakran az ő véleménye döntött fontos kérdésekben, és nem volt ez másképp a Katona József Színházban sem, ahol dramaturgként dolgozott - mutatott rá a szerkesztő Fodor Géza "csendes és határozott tekintélyére".

 
Tanítványai a lehető legnagyobb mértékben felnéztek és néznek rá, félelem, szeretet és hagyománytisztelet keveredett bennük. "Nem volt egy nyitott könyv, zárkózott, tartózkodó volt, így sok minden ebből a Holmi-számból derült ki róla" - világított rá Radnóti Sándor arra, hogy kollégák, barátok beszámolóira, élményeire volt szükség ahhoz, hogy személyes ismerősei behatóbban megismerhessék az esztétát. És valóban, a különszám minden egyes darabja más aspektusból közelíti meg alanyát, szövegenként építve tovább az életrajzi, illetve a szakmai vonatkozásokat. A bemutatón több szerző is személyesen olvassa fel írását: Kántor Péter első megdöbbenésében írt versét, míg Várady Szabolcs kötetnyitó, megrendítő költeményét osztja meg a közönséggel.
 
A Bajor Gizi Színészmúzeum zsúfolásig megtelt termében a fájdalom és a szomorkás, de kellemes emlékezés légköre uralkodik: Friedenthal Zoltán, Kovács Lehel és Bánfalvi Eszter színművészek tolmácsolásában az elhunyt újabb és újabb arcai tűnnek a szemünk elé. A Holmi különszáma meghitt bensőségességével nemcsak Fodor Gézáról, de általa a szövegek szerzőiről is sokat mesél: így avatva a kötet főszereplőjét furcsa, titokzatos, mindannyiukat összekötő kapoccsá.