(MTI) - Radnóti Miklós halálának 60. évfordulójára, hétfőn újra felállították a kelet-szerbiai Bor városában a magyar költészet kiemelkedő alakjának szobrát, amelyet három évvel ezelőtt loptak el ismeretlenek.
Varga Imre világhírű magyar szobrászművész újraöntött alkotását a város kapujában található egészségház előtti téren, egy lépcső legmagasabb fokán leplezte le Dragan Velickovic bori polgármester és Vígh Annamária, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) osztályvezetője. Ezután a városi elöljárók és a NKÖM képviselői mellett Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is megkoszorúzta a szobrot.
Az eső és a zord időjárás miatt - a bányaváros környéki hegyvidéket hólepel borítja - a szoboravatás előtti ünnepségre a városháza dísztermében került sor. A Szabadkai Népszínház művészei szavalták, illetve zenés kísérettel adták elő Radnóti költeményeit, amelyeket a bori Heidenau lágerban munkaszolgálatosként írt noteszébe a költő. Egyik legmegrendítőbb versét, az Erőltetett menetet a népszínház igazgatója, Kovács Frigyes és egy bori középiskolás szavalta magyarul, illetve szerbül.
Vígh Annamária beszédében örömteli, de egyben tragikus eseménynek is nevezte a szobor újraállítását, mert - mondta - szembe kell nézni "az esztelen pusztítás áldozatának tekintetével". Szerinte Radnóti a múlt századi egyetemes és magyar történelem legnagyobb tragédiájának jelképe, aki a pokoljárás utolsó napjaiban is magyar költő maradt. A bori polgármester azt hangoztatta, hogy a szobor újraállítása példa arra, miként kell együttműködnie két népnek. Velickovic szerint Radnóti költészete emlékének tiszteletben tartására és a két nép kapcsolatának ápolására kötelez.
Kasza József kulcsszerepet vállalt abban, hogy visszakerült a szerbiai bányavárosba a Radnóti-szobor. A politikus az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Borban meglepő jelenséggel szembesült: a városlakók a szó jó értelemben "kisajátították" Radnótit, s a "mi Miklósunknak" nevezik.
"Ami engem meglep, hogy a szerb művelődési minisztérium egyetlen képviselőjét sem küldte el a szoboravatásra. Ez szégyene és gyalázata az Európába igyekvő országnak. A szobrot Szerbiában lopták el, Magyarország pedig másodszor ajándékozott Radnóti-szobrot az országnak" - mutatott rá Kasza, aki tiltakozni kíván a szaktárcánál a történtek miatt.
A költő viharkabátos alakját ábrázoló szobor eredetileg a Bori-tó partján állt, ahonnan 2001 őszén lopták el. A csaknem két méter magas, 600 kilogramm súlyú szobrot lefűrészelték talapzatáról, vélhetően zugöntődében végezte.
A 82 éves alkotó, Varga Imre az idén májusban a városi tisztségviselőkkel együtt kijelölte a felállítandó szobor új helyét. A szobrászművész az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a szobor "prédává vált" a festői szépségű, ám télvíz idején ritkán látogatott tó partján. Az új szobornak Varga a város egyik legforgalmasabb helyét választotta, azzal a szándékkal, hogy "a város lakóinak gondjaira és a nyilvánosság oltalmára bízza" az alkotást.
Radnóti Miklós 1944-ben munkaszolgálatosként került a Bor melletti, német felügyelet alatt álló Heidenau lágerbe. A menekülő németek innen hajtották tovább gyalogmenetben a foglyokat. Keretlegények 1944. november 9-én Abda határában tarkólövéssel végeztek Radnótival.
