Hiánypótló, egyben rendhagyó kötet az Iszlám kulturális lexikon, amelyet az idei Ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Corvina Kiadó; a szerző Simon Róbert orientalista, egyetemi tanár. A kötet azért is különleges, mert egyszerzős: készítője egyedül írta a címszavakat, a mintegy harminc esszét, és ebből állította össze a tekintélyes, 416 oldalas kötetet. A tudós többek között Dante és az iszlám kapcsolatáról is esszét írt a lexikonba, de értekezik iszlám értelmiségi típusokról és az iszlámmal összefüggő téveszmékről is. Simon Róbert a kötetben azt is elmagyarázza, hogy a kert az iszlámban fundamentális, a gyönyörök gyönyöre Belső-Ázsiától Indiáig.
A Péter-apokalipszis az egyik legkorábbi keresztény apokrif, a korai kereszténységség egyik legérdekesebb és legproblematikusabb irata. A Kr. u. 2. század első felében keletkezett, létrejöttének helye vitatott. Krisztusnak a feltámadás után adott kinyilatkoztatása keretében mondja el a feltámadást, az utolsó ítélet lefolyását és a bűnösökre váró büntetéseket (a jók sorsával csak egész röviden foglalkozik). Így a bűnösökre váró válogatott és természetesen örökké tartó kínzások részletes leírásával a pokol kínjait nagy gyönyörűséggel ecsetelő keresztény hagyomány első, számunkra ismert képviselője (vitatott, hogy ez a hagyomány egyenest a Péter-apokalipszisre megy-e vissza, vagy inkább közös, számunkra már nem ismert forrásokkal van-e dolgunk).
A Keleti források sorozat legújabb kötete, Pesthy Monika Péter-apokalipszis című munkája nemcsak egy számunkra eddig ismeretlen kora-keresztény apokrífát tesz közzé a Biblia nyelvét idéző veretesen szép magyarsággal, hanem kommentárjai és mélyreható tanulmánya segítségével újszerűen és rendkívül eredeti megközelítéssel elemzi a kereszténység egyik, legkevésbé rokonszenves elképzelését a Feltámadás utáni büntetések mélyen embertelen voltáról, amelynek a jézusi tanításokhoz nem sok köze van.
Békefi Eszter Gyerekek című könyvecskéje egy gyerekeknek és kisgyerekes szülőknek szóló képzőművészeti sorozat egyik első darabja. Az 1-4 éves korosztályhoz szól, mert már ebben a korban is nézegethetünk a kicsikkel szobrokat, festményeket, csak az a fontos, hogy olyan témákat válasszunk, amelyeket ők is értenek. A kötet művészettörténész szerzője a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatta a képanyagot, melyben az a közös, hogy a műalkotások gyerekeket ábrázolnak. A kötetet Füri Katalin illusztrálta. Andorka Júlia Dolgok című könyve ugyanebbe a sorozatba tartozik, csak már nem gyerekeket ábrázolnak a képek, hanem a címadó dolgokat, tárgyakat. A könnyen felismerhető témákat a könyv grafikai eszközök segítségével emeli ki és teszi játékossá. A sorozatban szereplő művek többsége folyamatosan látható a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán.
