|
A befejezésben azonban ezt írja: "Hogy majdani, mondjuk így, Kosztolányi-utáni korok az áhítatot igencsak megrongálták, hogy az vallási formában a rilkei módon manapság alig képzelhető - számomra semmiképp ,- de hogy szakmai, irodalomszentségi alapon is hajóroncs már csupán, állíthatom; tehát hogy manapság baj van az áhítattal, a szeretés alaptulajdonságainak folyománya is lehet éppenséggel. Mert könnyű a világot szeretni, de szeress egyetlen valakit-valamit végpusztulásig!" (Előtte a Szeptemberi áhítat panteizmusáról volt szó.)
IV.
Baj van az áhítattal? Szegény, sérült áhítat? Bóna László írása szerint 2002 szeptemberétől mindenképpen (bár számára ez a dátum is inkább szimbolikus). A szeptember-fákról szóló kafkai parabolában túlcsordul - Túlcsordulás a címe -, majd apokaliptikus méretűvé növekedik a szeptemberi áhítat.
|
