(MTI) - A költő születésének évfordulóján, április 4-én, csütörtökön megkoszorúzzák szegedi sírját, a Tisza-parti városban fölállított szobrát és a szülőházának falán elhelyezett emléktáblát, a Reök-palotában pedig a Szegedi Vers Ünnepe címmel rendeznek irodalmi estet.
A Somogyi-könyvtárban április 10-én nyílik Annák, szerelmek címmel emlékkiállítás. A Kilényi-gyűjtemény kincseiből összeállított tárlat látogatói megismerhetik azokat a leányokat és asszonyokat, akik hosszabb-rövidebb időre megtestesítették a magányos költő reménytelen álmait.
Az 1883. április 4-én, Szegeden született költő alkotásai több irodalmi esten is hallhatóak. Április 11-én a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak rendeznek szavalóversenyt, amelyen két, szabadon választott Juhász Gyula-verset adnak elő az indulók.
Április 16-án és 23-án, valamint május 7-én várostörténeti-irodalmi sétát rendeznek, amelyen a szegedi Juhász Gyula-emlékhelyekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Juhász Gyula első versei 1899. május 21-én jelentek meg a Szegedi Naplóban, első újságírói sikerét jelentő vezércikkét pedig a Szeged és Vidékében publikálta Tetemrehívás címmel 1907-ben. Ugyanebben az esztendőben Juhász Gyula versei címen jelent meg első kötete szülővárosában. 1902-1906-ban a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója volt, tanárvizsgát tett, majd tanárként dolgozott.
1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal, majd a következő két esztendőben is megkapta az elismerést.
Többször is öngyilkosságot kísérelt meg, idegbetegséggel kezelték, 1914-ben hivatalosan elmebetegnek nyilvánították. 1917-től élete végéig Szegeden élt. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte. A mellőzés, az üldöztetés, a magány és súlyos betegsége felőrölte, az 1937. április 6-án öngyilkosságba menekült.
