torlódik súlyosan és lebomlik
a szellem (utolsó szerves szcéna)
repedve betűre lapra tárgyra
halomban az agy pleisztocénja
ráhagyatkozik mi alatta van
rá aki elhagyta teremtményét
kirakatot járdát de visszanéz rá
ötletére a kíváncsi részvét
vagy a csíra ez már a szeméten
egy más lét tétova mozdulása
merengésében felejtett gépen
a blende pillaként meg-megrebben
volt-látás meg lesz-tekintet ássa
a csendet elsüllyedt rétegekben
