 |
Kiadók, forgalmazók, irodalmi szervezetek, könyvtárak, és írószövetségek idén 13.alkalommal szervezték meg a "Word on the street" fesztivált Kanada szerte, hogy egy napra mindenki figyelmét az olvasás örömére, hasznosságára fordítsák. Vancouver, Calgary, Toronto, Kitchener, Halifax, évente átlagosan 250 ezer embert mozgat meg a fesztivál napján. A transzkontinentális programok különösen fontosak lehetnek az itt élőknek, tehát jelen esetben nem pusztán könyvbarátságról, nívós kerekasztal-vitákról, író-olvasó találkozókról van szó, hanem valamiféle "nemzeti egységről" (?) is igyekszik tanúbizonyságot tenni a kanadai pajzs mindkét szeglete.
Kanada multikulturális társadalma továbbá nem csak arra fordít figyelmet, hogy miképpen viseljük el egymás nyelvi, kulturális, vagy szokásbéli különbségeit, hanem arról is gondoskodik, hogy mi módon ismerhetjük meg azokat. Számtalan kiadó foglalkozik a bevándorlók, első generációsok szépírói vénával megáldott szerzőinek munkáival, azok fordításával, kötetbe rendezésével. Így tett/tesz a 25 éves torontói Guernica kiadó is aki közelmúltban jelentette meg a kanadai magyar írók antológiáját, "Áldott kikötők" (Blessed harbours) cimmel. A kötetet, a szerkesztő Miska János mutatta be a könyvfesztivál ideje alatt a vancouveri nagyközönségnek.
Legutóbb 1974-ben jelent meg hasonló angol nyelvű kiadvány, "The sound of time" címmel, amely szintén kanadai magyar írók munkáiból válogatott.
"Azóta sok idő telt el, sok minden történt az életünkben, a világban. - Mondja Miska János a kötet szerkesztője. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a kanadai magyar írók hogyan reagáltak az elmúlt évekre, a világ eseményeire....
Korábban úgy terveztem, hogy konkrét tárgykörben kérem a szerzőktől az írásokat, de idővel elálltam ettől a gondolattól, mert úgy éreztem, hogy az antológia színvonala, és sokoldalúsága szenvedne kárt ettől. Tehát szabad kezet adtam az íróknak, költőknek, s igy a kötetben többnyire a hazai hagyományok megőrzése, az emlékekhez való visszatérés témája jelentkezik nagyobb súllyal. De ugyanígy hatással volt rájuk a nagy népvándorlás, a letelepedéssel járóbizonytalanság, beilleszkedés. Másodsorban pedig a nemzetközi eseményekre reagálnak az írók: az Afrikában, vagy a Balkánon lezajlott genocídiumokra, a humanitásra, vagy annak hiányára."
Miska szerint távol az óhazától, idegenben, másként kell értelmeznünk a magyar irodalom fogalmát, magyarnak kell tekintenünk azokat a szerzőket is akik magyar származásúak, de már csak angol nyelven értek el kimagasló sikereket. Példát kell vennünk a lengyelektől, olaszoktól, akik felkutatják a külföldön élő alkotóiakat, és besorolják a hazai irodalmi vonulataikba. Jónás György, Gottlieb Pál, Dobozi Tamás, Farkas Endre, Kálmán Judit, akik ugyan angolul írnak, de írásaikban egy sereg irodalmi eszköz és kifejezés a magyar nyelvből ültetődött át. Ők magyarnak vallják magukat.
A kötetben többek közt Faludy György, Simándi Ágnes, Tűz Tamás, John Marlyn, Fáy Ferenc, Vitéz György írásai is olvashatóak.
|
