|
A hetekben jelent meg a Telekép kiadó gondozásában ez a rendhagyó beszélgetéskötet, amelyben kortárs költészetünk legjava beszél a gyerekkori élményeikről, tanulmányaikról, és arról, mit jelent nekik a költészet, a vers. A névsor sokszínű, mindenki találhat benne #8220;kedvencet", Orbán Ottótól Kemény Istvánig.
- Honnan jött a könyv ötlete?
- Onnan kell kezdenem, hogy az irodalom megszállottja vagyok. Régóta foglalkozom irodalmi műsorok készítésével, húsz évig dolgoztam a Magyar Televíziónál, és főképp ilyen típusú műsorokban. Arra gondoltam aztán, hogy jó lenne a kortárs költészetet is előtérbe állítani, ezért beadtam egy pályázatot az ORTT-nél, amit sikerült is megnyernem. Huszonhat adásra kaptunk pénzt, így huszonhat élő kortársról forgattunk mini portrékat a Duna Televíziónál. Közben jutott eszünkbe az, hogy végeredményben ilyen típusú interjúk ritkán készülnek, és jó lenne ezt könyvben is kiadni, hiszen nem árt a költőknek, ha népszerűsítjük őket.
- Ilyen terjedelműek voltak a műsorok, vagy ezek már húzott, szerkesztett interjúk?
- Jóval hosszabbak voltak persze, de a szerkezetük egyezett a könyvben lévővel, azok természetesen idomultak a látott változathoz. Nyilvánvalóan - már csak a műfaj természetéből adódóan is - ezek nem mélyinterjúk. Egy tévéműsornak eleve más a jellege, mint ha valami kötetbe készül. Egy kicsit lazább, az érdekességeket keresi, nem annyira elemző. Úgy gondolom viszont, hogy ez talán egy kicsit más olvasóközönséget is megcélozhat. E könyv nem csak a vájt fülű irodalombarátoknak készült, hanem elsősorban olyanoknak, akik szeretik a verseket, de nem tudnak arcot párosítani hozzájuk. Olvassák valamelyik napilapban például Rakovszky Zsuzsa vagy Térey János verseit, és szeretnék megtudni, mégis, ki ez a költő. Persze gondoltunk a pedagógusokra, iskolásokra is. Ezek az interjúk pillanatfelvételek az adott költő múltjáról, jelenéről, költészethez való viszonyáról.
- Minden költő megkérdezte a gyerekkoráról. Miért olyan hangsúlyos ez a szál valamennyi beszélgetésben?
- Úgy gondolom, nagyon fontos, honnan, milyen miliőből jött az ember. Minden ember életét alapvetően befolyásolják ezek a körülmények. A munka során nagyon sok érdekességet is megtudtam. Például azt, hogy Parti Nagy Lajos édesapja katonatiszt volt, és egész gyerekkorukban vándoroltak, rengeteg helyen laktak. Elmondja ebben az interjúban, hogy ez később milyen hatással volt a személyiségére, és e révén a költészetére is. Kihatnak egymásra, összefüggenek ezek a dolgok. A gyerekkor tehát megkerülhetetlen.
- A kérdésre, hogy kinek mit jelent az írás nem születtek néha nagyon is hasonló válaszok?
- Óhatatlanul születnek hasonló válaszok, a költők nem igazán tudtak válaszolni arra, hogy miért is írnak. Azért kellett mégis mindenkinek feltennem ezt a kérdést, mert erre voltam a leginkább kíváncsi. Engem ez érdekel legjobban, hogy miért, és hogyan születik a vers. Hiszen ez a titok. Nyilván erre tudtak a legkevésbé egzakt választ adni, de mégis - huszonhat költővel beszélgettem fél éven keresztül - kiderültek dolgok, attól függetlenül, hogy konkrétan nem lett kimondva, hogy #8220;márpedig a vers úgy jön létre, hogy", mert ezt nem is mondhatták volna.
- Minden beszélgetést egy kézzel írt mottó vezet be.
- Ez egy ars poetica jellegű mottó. Van egy emlékkönyvünk, abba kértük, hogy ki-ki írja bele a #8220;magáét". Ez lehetett mottó, lehetett versidézet, amiről úgy gondolta, számára jellemző és fontos.
- A fotókat látták a megjelenés előtt?
- E képek a filmből lettek kivágva, és valóban nem látták előtte. Remélem, nem harapják le a fejemet érte Kimerevítettünk egy-egy pillanatot, amit úgy gondoltunk, jellemző az adott költőre. Eddig nem volt felszólamlás az ügyben.
- Miért pont ezt a huszonhat alkotót kérdezte meg?
- Az első körben nem csak őket választottam ki. Az első huszonhatban benne volt - többek között - Tandori, Kányádi, Tolnai Ottó is, akik megkerülhetetlenek a kortárs költészetünkben. De Tandori lemondta, mert nyilvánosság előtt nem akar már szerepelni, Tolnait nem tudtuk elérni, annyit utazgatott, Faludy éppen kórházban volt, Parancs János meghalt Mindig bővült, alakult a névsor, a végső változat az utolsó pillanatban állt össze. Arra törekedtem, hogy minden #8220;évjáratból", csoportból legyen itt képviselő, de leginkább arra törekedtem, hogy jó költők legyenek jelen.
- Lesz-e folytatás, esetleg a prózaírók, drámaírók bemutatásával?
- Nem lesz, és nem csak azért, mert a prózát Kepes már megcsinálta. Szerintem az irodalom kvintesszenciája a költészet, nekem az a csúcs. Más kérdés, hogy természetesen szeretem a prózát is, de arról nem szeretnék műsort csinálni. Még több költőről természetesen igen, de más műfajjal nem foglakozom.
- Ha teszem azt korban kicsit hátrébb járnánk, de még negyvenöt után lennénk, kikről forgatna szívesen?
- Ez övön aluli volt Azt hiszem, Pilinszky lenne az első, első az elsők között Weöres, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes - és még sorolhatnám. Rengeteg jó költőnk volt Persze nekem - a minőség mellett az is fontos a műsorkészítésnél, hogy a szívemhez közel álljanak
*
Kapcsolódó cikk:
Töwis: Költői portrék
|
