Karafiáth Orsolya: Grecsó Krisztián a pénzről, a JAK-ról, a jövőről

Egyéb

- #8220;Pénz nélkül nem megy"

   December 9. Békéscsabai Könyvtár

   
   JAK-est Békéscsabán. Mindenhol meghirdetve, kellemes kondíciókkal. Aki a szakmában nem járatos, azt gondolhatná, ez így természetes, terjedjen a kultúra a főváros határain túlra is, a szerzőket pedig illik megbecsülni. Akik pedig szakmabeliek, pontosan tudják, mennyire nem így működnek a dolgok. Általában. Aztán persze jöhetnek az unikumok. Ital értelemben persze csak a felolvasás után. Mert itt minden flottul ment. A Varró-Karafiáth párost hatalmas közönség fogadta, a figyelem végig nem lankadt, aztán pedig a szétcsúszás után a város egyik legjobb szállodájának ágyaiba zuhanhattunk.
   
   Az est hátterében természetesen a Bárkából már jól ismert páros, az Elek Tibor - Grecsó Krisztián duó található. Olyan nagy sikerű rendezvényekkel a hátuk mögött, mint a 2000-es Líra, majd a 2001-es prózafesztivál után annyira már nem kellett volna csodálkoznom, de gondoltam jobb kérdezni, mint megijedni. Ezért aztán éjjel egy felé, a Gólya kocsmában Krisztián orra alá a diktafont nyomtam, hogy az eddigi tapasztalataikról, és persze az anyagi kérdésekről faggathassam.
   
   Kik voltak az eddigi vendégek?
   
   Logikusan kortárs magyar írók, hiszen a sorozat neve is ez. Nem egy nagy ötlet, de a lényeg nem az volt, hogy valami zsigerien újat kipattintsunk, hanem hogy a vidéki - egészen konkrétan a békéscsabai közönség találkozhasson az élvonalbeli szerzőkkel, ne kelljen ehhez a fővárosba utazniuk. Ezen belül most került sor először fiatalokra - bár a sorozat már régóta, két éve megy, és Závada Páltól Darvasi Lászlón át sok író volt már itt. Kukorelly Endre, Szepesi Attila, Esterházy Péter is szerepelt már nálunk. Ám hiába a két év hagyománya, most először volt az, hogy a műsor nagyobb nyilvánosságot kapott azáltal, mindenhol meghirdették. Ebben persze nagy szerepe van annak, hogy JAK elnökségi tag vagyok, ez pedig JAK rendezvény lett. Vicces volt és meglepő, hogy a médiában most úgy jelentünk meg ezáltal, mintha ez lenne az első ilyen alkalom, mintha eddig nem lettek volna Békéscsabán estek. Érdekes volt visszalátni különféle honlapokon és a Magyar Narancstól a Danubius rádióig föltüntetve a programot. Ezen kívül van még egy sorozatunk, ami érdekes lehet, a Békés Megyéből elszármazott írók egy estig történő #8220;visszahívása". Békés Megyéből való például Krasznahorkai László, Závada Pál, Határ Győző és Gergely Ágnes is. Most beindítunk egy harmadik sorozatot is, ez pedig a folyóiratokról fog szólni. Legutóbb meghívtuk a Székelyföldet, és nagyon jól sikerült az estjük. Ennek tapasztalata alapján úgy gondoltuk, érdemes több lapot vendégül látni a továbbiakban. A lapok elhozzák a kedvenc szerzőiket, és bemutatkoznak. Gondolom, sok átfedés lesz a nevek között.

   
   Van egyáltalán minderre igény?
   
   Az általános nagy érdeklődés - szerintem - főképp annak köszönhető, hogy a helyi értelmiség itt teljesen magára van hagyatva. Szinte nincs is már ilyen. A humán értelmiség nem tud magával mit kezdeni, itt egy gyönge színház és azon kívül semmi - hát hogyne jönnének el egy ilyen rendezvényre? Az azonban hullámzó, hogy az adott vendégre hányan jönnek le. Meglepő, hogy kikre kíváncsiak. Nem akarok neveket mondani, de volt olyan vendékünk, akinek megvolt a helyi érdekeltsége, és az olvasóközönség nem jött, most meg telt ház volt. Nem igazán tudom eldönteni tehát, hogy miknek kéne eleget tenni. Nehezen lőjük be, kire van szükség, a mai este tanulsága, hogy a fiatalokra mindenképpen. Pesten sincs ekkora tömeg egy szimpla felolvasáson. A megye több pontjára meghívtak titeket a közönségből, és azt hiszem, ennél nagyobb elismerés nem kell. A sok középiskolás jelenléte megdöbbentett de örültem neki, lendületet adott hozzá, hogy csinálhassam tovább. Ha valahogy egy kicsit jobban elfogadottá tennénk a dolgot, hogy itt is vannak rendezvények, még nagyobb lehetne az érdeklődés. Az a vicces az egészben, hogy tulajdonképpen eddig azért nem hirdettünk, hogy minek, úgyse jön el senki. Tévedtünk, reklámra szükségünk van. Azt kéne elérni, hogy ne legyen meglepő az, hogy errefelé is van ilyesmi.

   
   A JAK mint szponzor is jelen van? Egyáltalán: miképp működik egy ilyen esemény támogatása?
   
   Beszélt velem Menyhért Anna, hogy milyen jó lenne, ha Szegeden meg Békéscsabán lenne JAK rendezvénysorozat. Hogy próbáljak meg pályázni rá a JAK égisze alatt. De ilyen formában nagyon nehezen tudok támogatást kapni, mert értelemszerűen csupán a helyi szervezeteket támogatják a helyi önkormányzatok. Ezt a rendezvénysorozatot Szegeden a Szegedi Kulturális Egyesület, itt pedig a Körös Irodalmi Társaság támogatta. Mindig sok szó esik a JAK-ról ezeken az esteken, elmondjuk mi ez, hogy működik, kik a tagjai, hogyan lehet belépni, de erre így nem lehet pénzt kapni. Tehát nem a JAK nevében pályázok, de szerintem ez csak egy gazdasági kérdés. Lényeg hogy fiatal alkotókat népszerűsítsünk, és én - mivel JAK tag vagyok, nyilván ezt a szervezetet fogom kiemelni. A JAK-nak nincs pénze, de például abban támogatnak, hogy publicitást kapjon az ügyem. A Körös Irodalmi Társaság pedig itt működik Békéscsabán, hogy legyen valaki, akik a helyi írókat, mint például Kiss Ottót támogassa. Ottó elnökségi tag itt Kiss Lacival, Elek Tiborral és velem egyetemben. A lényeg az, hogy helyi érdekeket képviseljük.
   
   Olyan helyi művészeket is felkarol ez a társaság, akik országos szinten nincsenek benne az irodalmi vérkeringésben?
   
   Hogyne. 150 tagunk van. Csak estszervezéssel foglalkozunk, a helyi értelmiségnek hozunk írókat. Meg kell segíteni gazdaságilag az ilyen programokat, pénz nélkül nem megy semmi sem...