A karéliai vendéglátók először a magyarokat, finneket, észteket köszöntötték, majd a komikat, mordvinokat, udmurtokat, permieket, hantikat, manysikat, líveket, s a (szamojéd) nyenyeceket - mondta az MTI-nek Horváth Iván, a moszkvai magyar kulturális központ igazgatóhelyettese, aki tagja a 11 fős magyar küldöttségnek. A kongresszusi elnökségbe beválasztották Domokos Péter professzort is, akit egyébként a szentpétervári egyetem két napja díszdoktorává avatott. Az elhunytak között a résztvevők Bella István költő emlékének is néma felállással adóztak. A magyar irodalmárokat Faragó Laura folklórénekes egészíti ki, aki finnugor népdalcsokrot adott elő egy helyi zeneiskolában, nagy sikerrel. A határon túli magyarok is képviselve vannak a kongresszuson, Janko Laura csángó költőnő személyében.
Domokos professzor, aki felidézte az 1989-ben, Joskar Olában rögtönzött első finnugor írótalálkozót, beszélt egy másik jeles uralisztikatanár, Pusztay János Nyelvében hal a nemzet című könyvéről, valamint Hubay Miklós Elnémulás című (oroszra is lefordított és finnugor színházaknak ajánlott) drámájáról is.
Juvan Sesztalov manysi költő megemlékezett az 1956-os évfordulóról, manysiul és oroszul idézve a magyar rádió akkori szövegeiből. És megemlékezett Képes Gézáról is, aki magyarra fordította Földem illata című kötetét (így az előbb jelent meg magyarul, mint oroszul). Egy moszkvai kutatónő Kortárs finnugor író: persona non grata vagy próféta? címmel tartott előadást, míg egy karéliai kolléganője a régió könyvkiadásának színes palettáját ecsetelte.
Jevgenyij Trofimov, az orosz alsóház nemzetiségügyi bizottságának elnöke (aki egyébként védelmébe vette a sajátosan orosz demokráciamodellt) a kisebbség terminus helyett a kislélekszámú népek kategóriájának alkalmazása mellett tört lándzsát. Vlagyimir Lavrentyev karéliai nemzetiségügyi bizottsági elnök egy interjúban elismerte, hogy az alkotó és tudományos értelmiség megalapozottan aggódik az oroszországi kis lélekszámú népek nemzeti irodalmának helyzete miatt. (MTI)
