Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kiskakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császát. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kiskakas, add mekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítése tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Megharagudott erre a török császár. - Eredj te szolgáló, fogd meg a kiskaklast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskaklast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megintcsak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet. Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! - Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megintcsak felszállott az ablakba: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kiskakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kiskakas: - Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst. Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója febekébe. Akkor a kiskakas megintcsak elkezdi: - Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát. A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár: - Jaj, jaj, a fránya egye meg azt a kiskakast; vigyétek hamar a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját: - Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt. Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.