- Egyszer már alakult E-mil Hargitafürdőn. Ez a kolozsvári most melyik? Való igaz, hogy a hargitafürdői tanácskozás után egy-két héttel Márkus-Barbarossa János bejelentette az E-MIL megalakításának szándékát. Ő volt az, aki vállalta, hogy egy még nem létező, de létrehozandó szervezetről beszélni kezd s mint tudjuk, ez nem kis bátorságra vall Erdélyben, ahol naponta annyi terv születik, hogy Feketeügyet lehet velük rekeszteni (elnézést a képzavarért). Egy terv bemutatása egyben kötelezettség is, úgyhogy ezek után nem maradt más hátra, mint ténylegesen megalakítani a szervezetet. Köllő Katalin kilenc hónap kihordási időről beszélt, s ha már egyszer leragadunk ennél a metaforánál, maradjunk annyiban, hogy nem akartunk egy koraszülött Emilkét világra hozni, hisz amúgy sem lesz könnyű az élete. - Szükség van-e E-MIL-re? Milyen a horizont? A szombati alakuló ülés kiindulópontja az volt, hogy nem nyitunk vitát az E-MIL szükséges vagy felettébb szükségtelen voltáról. A meghívót mindenki egy erdélyi magyar írószövetség megalakítására kapta, úgyhogy aki megjelent, így is állt hozzá. Egyébként ez a szép az egészben: vannak erdélyi írók, akik szerint szükségtelen az E-mil létrehozása, s akik emiatt nem is jöttek el, viszont vannak mások, akik szerint igenis szükséges, és saját szabad akaratukból eljöttek, beszélgettek, szavaztak és alapítottak. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy az alapítók egy olyan szervezetet akarnak, mely hatékonyan lép fel (egyáltalán: fellép), ha megsértik egy író jogait, s mely kissé többet nyújt, mint egy ingyenes koporsót. Az elkövetkezőkben viszont a vezetőség dolga lesz a terveket megvalósítani. Ehhez pénz kell, sok pénz, úgyhogy máris szívesen fogadjuk, ha valaki egy számítógépet, egy nyomtató, egy faxot, telefont felajánl. Amint lesz bankszámlánk, a pénzt is szívesen elfogadjuk (elérhetőségünk: e-mil@softhome.net). Viszonzásként nem tudunk sokat ígérni, de amit igen, azt be is tartjuk: tiszta, átlátható ügyvitelt, mindenfajta adomány optimális felhasználását - no meg egy kis dicsőséget az adományozónak, hisz amit kapunk, annak sok író fogja hasznát látni. Tisztaság - azt hiszem, többek közt ezért is fogadta kitörő lelkesedés Fodor úr megválasztását, hisz amellett, hogy a Csipike megalkotója legnagyobb íróink egyike (és ebből én, mint aki az irodalom ezen részével foglalkozom tíz éve, nem engedek), erkölcsi tartásával, makulátlan múltjával mindenképp jó hatással lesz az E-mil működésére. - Elég heterogénnak tűnik a társaság. Nekem inkább változatosnak, a tagságban az idősektől a legfiatalabbakig minden korosztály és nemzedék fellelhető. Ugyanakkor további 15 olyan szerző küldte vissza aláírva az alapszabályzat-tervezetet, aki nem tudott résztvenni az alakuló ülésen. Az alakuló ülésen elfogadtuk, hogy azok, akik szerettek volna részt venni (de New York-ból, Klézséről, vagy akár Sepsiszentgyörgyről is túl költséges lett volna az út), megkapják a végleges Alapszabályt, és ha aláírásukkal tanúsítják csatlakozásukat, akkor szintén az E-mil alapító tagjainak számítanak. - Igaz, a Music Pub nem a marosvécsi kastély. Vagy az? Hogy a Pub nem Marosvécs? Ez így van, de emögé nem szeretnék különösebb filozófiát kanyarítani. A Music Pub-ban egyébként történt annyi irodalmi esemény, hogy a majdani irodalomtörténészeknek jóideig lesz mit kutatniuk. - Sok az ismeretlen a névtengerben. Játszunk detektívesdit - vagy talán előttük a vízözön? Szerintem senki ismeretlen nincsen. Az tény, hogy sok fiatal van az alapítók között, ezt viszont a szervezet szempontjából inkább érzem előnynek, mint hátránynak. Mint minden alakuló szervezetnél, nálunk kis felvetődött a kérdés, hogy ki lehet alapító tag. Ezt úgy oldottuk meg, hogy mindazok, akik már tagjai valamelyik írószövetségnek, minden további nélkül lehettek alapítók. A névsorolvasásnál kiderült, hogy a jelenlevők kilencven százaléka vagy a Romániai Írók Szövetségének, vagy a Magyar Írószövetségnek, vagy a Fiatal Írók Szövetségének, vagy a József Attila Körnek tagja. Abban az esetben, ha valaki nem tartozott egyik írószövetséghez sem, szavazást lehetett kérni arról, hogy az illető érdemes-e a tagságra. Ilyen eset nem fordult elő, és nem hiszem, hogy csak udvariasságból. * *Sántha Attila (1968) költő, az Előretolt Helyőrség markáns képviselője, az E-mil ügyvezetője. |
