Az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék és a Petőfi Irodalmi Múzeum (Bp.V. ker. Károlyi Mihály út 16.) május 25-én konferenciát szervez Prózafordulat: a magyar próza alakulástörténete a XX. század utolsó évtizedeiben címmel.
A konferencia célja, hogy a XXI. század első évtizedének távlatából visszatekintsen arra a fordulatra, amely a hetvenes és nyolcvanas években a magyar prózaírásban lejátszódott, illetve arra, hogy ami a kilencvenes években és azután a prózában történt, tekinthető-e a fordulat folytatódásának, vagy inkább új tendenciák megjelenéseként írható le.
Néhány tanulmány-részlet, mely segíthet eligazodni a témáról:
Peter V. Zima: Kánon és regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban - előadás a Magyar Tudományos Akadémián, 1999. november 4-én:
"A magyarországi irodalmi kommunikáció hagyománytörténésének meghatározó paradigmáiban középponti szerepet játszik az epika '70-es-'80-as évekbeli változássorozata, az ún. "prózafordulat" kanonikus megszilárdulása. Az írás- és olvasásmódoknak a '70-es-'80-as években kialakuló újfajta szokásrendjét nem csak az egymást követő, folyóiratokban lezajló kritikai vitákban, hanem jelentős irodalomtörténeti művekben is nem egyszer a magyar posztmodern kánonként emlegetik. E kánonforma mellett egyidejűleg más "kulturális nyelvtanok" is alakítják az irodalomértést, így (a teljesség igénye nélküli hevenyészett felsorolásban) a "nyugatos" modern, az "avantgarde" modern és a népi modern elképzelések is. Noha ezeket akár "ellenkánonoknak " is felfoghatjuk, mégis elmondható, hogy a "prózafordulathoz" kapcsolódó kánon és korszakkonstrukció ez idő szerint - hagyománytörténeti összetettsége, olvasási teljesítőképessége, más nyelvekkel való "párbeszédkészsége" alapján -a magyar epika mérvadó diskurzusának számít. A "prózafordulat" paradigmatikus írásmódja és olvasási szokásrendszere többek között a fikcionalitás megváltozott formációival, a feltételezett valóság és fikció határvonalának elmosódásával, valamint a metafikcionalitás gesztusaival számol." (A teljes szöveg ITT olvasható)
Mizser Attila: "Éleslövészet", avagy találatok a Grendel regényekben
Ha a fordulatra gondolok, akkor természetesen a 70-es évek végét, és a 80-as évek elejét meghatározó, annak diskurzusrendjét módosító változásokra gondolok. A 70-es években kezdődő paradigmaváltásnak ugyanis megkérdőjelezhetetlen érdeme volt abban, hogy a 80-as években elkezdődő változás bekövetkezhessen. A művek élhetőbbek lettek, a fikció tere kitágult, a szöveg képlékenyebbé vált és az elbeszélő "egyhangú" egyeduralma megszűnt. Hangsúlyos szerepet kapott az epikai struktúra szintjén megjelenő forma, amely /újra/rendezte a történet és elbeszélő viszonyát-kapcsolatát.
Ez időtájt lett visszatérő az az eljárás, amikor az alkotók a művek létrejöttére reflektálnak, illetve értelmezik azokat. Amikor egyre inkább a szöveg megalkotottsága lesz a fontos, és elsődleges. Az úgynevezett prózafordulat, ekkor olyan sajátos novella és regényprózát hozott létre, amely sajátjává tette, esztétizálta - adott esetben - esztétikai normaként fogadta el a történelmi sorshelyzeteket. Itt mindenféleképp illik megemlíteni Mészöly Miklós szerepét, nevét, aki ugyan nem e eljövendő fordulatot képviselő nemzedéknek lesz a tagja (mondjuk kissé), de a szövegein keresztül remekül megfigyelhetőek az előbb említett módosulások (Film 1976, Alakulások 1977). Másrészt Mészöly szerepe még azért is fontos lehet, mivel egyfajta zsilipként lehetővé tette, teszi a prózafordulat nemzedékének színrelépését, és néhányuknak mintául is szolgál. (A teljes szöveg ITT található)
Program:
9.30 Megnyitó (Györffy Miklós)
9.40 Györffy Miklós: Szövegek csodálatos élete. A kortárs irodalom és film találkozásai
10.00 Lénárt Tamás: Az önkioldó szerkezet különbejáratú tébolya.
Nádas Péter: A fotográfia szép története
10.20 Fodor Péter: Vagy szó, vagy labda
10.40 Kelemen Pál: Parabola és ellenparabola
11.00 Hozzászólások
Kávészünet
I. szekció
11.30 Dömötör Edit: Macskakő és narratíva - Narratívakoncepciók Lengyel Péter Macskakő című regényében
11.50 Mészáros Márton: A műnemek közti átjárhatóság Háy János írásművészetében
12.10 Zoch Tímea: Krasznahorkai László: Háború és háború - lehetséges új dimenziók
12.30 Hozzászólások
II. szekció
11.30 Bedecs László: A közhely színeváltozása (A nyelv mint emlék Parti Nagy Lajos prózájában)
11.50 Horváth Csaba: Az termelés könyvétől az apák könyvén át az apokalipszisig - Esterházy prózafordulatai
12.10 Kránicz Gábor: Apukalipszis. Regénnyé írt apák
12.30 Hozzászólások
Ebédszünet
14.00 Bombitz Attila: Újraírni a világot. Szerzők, témák, beszédmódok az ezredfordulón
14.20 Szilágyi Zsófia: Honnan hová? A prózafordulat és az irodalomtörténeti hagyomány
14.40 Szirák Péter: A vendégszöveg-technika módosulásai: Örkény, Tandori, Esterházy
15.00 Hozzászólások
Kávészünet
15.30 Hansági Ágnes: "Innen és túl" - a prózafordulat nyomai az ezredvégen
15.50 Bengi László: Rugalmasság és állandóság: a kilencvenes évek magyar irodalmának kanonizációs folyamatairól
16.10 Tolcsvai Nagy Gábor: Hermeneutika és kognitív nyelvészet találkozása egy irodalomtörténeti korszakváltás értelmezésében
16.30 Hozzászólások
