Benedek Eleket népmeséinek kiadásán túl nem nagyon emlegetik, pedig elképesztő munkásságát figyelembe véve ma valószínűleg ő lenne a legkorszerűbb irodalmi muzeológus - mondta E. Csorba Csilla főigazgató a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), a december 4-5-én megrendezett Benedek Elek emlékülés nyitónapján. Az író egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a szövegeken keresztül neveljük a jövő generációját a szépre, jóra, az erkölcsre - hasonlóan a PIM szemléletéhez. Az igazgató szerint az elmúlt évtizedek gyerekkönyvkiadásának történetében sokszor láthattunk példát az idegenből átvett, buta, primitív kötetek majmolására.
Balogh Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója úgy fogalmazott: Benedek Elek személyisége, életpályája iránytű lehet mindannyiunk számára, írásai, emberi tartása és példamutatása nem csak a tudomány berkein, hanem az Óperenciás-tengeren is túl hatottak. Az igazgató bevallása szerint gyermekeinek is - egyik indokként - Benedek Elekkel érvelt az Amerikából való hazautazásuk mellett.
Az eltérő minőségű mesék, gyerekkönyvek kapcsán Hoppál Mihály, az Európai Folklór Intézet igazgatója rámutatott: a gyerekek is érzik a különbséget, hogy éppen milyen mesét hallanak. Megfigyelései szerint az olyan történetek, amelyek mögött ott van például az egész magyar mitológia, fontosabb számukra, mint a "modern handabanda, amit modern meseként adnak el mostanság".
A PIM és az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Folklór Osztálya közös szervezésében megvalósult konferencia igen gazdag metszetét adja a népmesék, folklórszövegek, illetve a különböző szövegkorpuszok témakörének. Küllős Imola például a közköltészeti és folklórszövegek kiadásának textológiai kérdéseit boncolgatta előadásában, Szakál Anna és Gulyás Judit pedig a XIX. századi népmeseszövegek hitelességének kérdéskörében ismertette kutatási eredményeit. A konferencia résztvevői eszmecseréjükkel nem csak a folklorisztika, hanem a gyermekirodalom terén is követendő utat mutatnak a jelen, illetve a jövő pedagógusai és kiadói számára.
