(MTI) - "A Vámbéry Ármin szülővárosában, Dunaszerdahelyen működő Lilium Aurum Kiadó jelentette meg ezt a szépséges mesekönyvet" - mondta Apor Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának nyugalmazott főtanácsosa, a keleti gyűjtemény korábbi vezetője, aki a MTAK Agora programja keretében mutatta be a művet.
A mesekönyv a MTAK keleti gyűjteményében őrzött XVI. századi török kézirat alapján született, ám maguk a történetek jóval korábbiak, egy elveszett perzsa gyűjtemény fordításai. A kézirat abból a gyűjteményből való, amelynek darabjait Szilágyi Dániel vásárolta Isztambulban, aki az 1848-as forradalom után a Kossuth-emigrációval hagyta el Magyarországot. "Szilágyi Dánielnek kis könyvesboltja volt Isztambulban, és előszeretettel vásárolta a szép török kéziratokat. Üzletében gyakran megfordult Vámbéry Ármin" - mondta Apor Éva.
A Szilágyi-gyűjtemény nagy része Vámbéry Ármin közvetítésével került Magyarországra, és a XIX. század második felében jutott az Akadémia birtokába, megalapozva a keleti gyűjteményt. "A kéziratot még Vámbéry Ármin mutatta be" - hangsúlyozta a főtanácsos. Mint kifejtette, a Budapesten őrzött kéziratot, amely a török mesegyűjtemény legjobb változata, 1451-ben Edirnében, azaz Drinápolyban másolták.
"Az eredeti 42 meséjéből nyolcat választottak ki és fordítottak le magyarra. Bűbájos Soós Tamás és Tóth László fordítása: sok-sok nyelvi leleménnyel, szép mai magyar nyelvre ültették át a történeteket, és igyekeztek megőrizni a verses próza ritmusát is, ahol az eredetiben úgy volt. Nagyon kedves történetek szerepelnek benne, hasonlatosak az Ezeregyéjszaka történeteihez. Mindnek valamiféle pozitív, vidám kicsengése van: a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig a méltó büntetését, és megkerül a szépség délceg vőlegénye is. Minden mese végén apró kis tanulságok is olvashatók. Az egyik legérdekesebb, hogy nem az a lényeg, hogy hatalmunk legyen: attól megfoszthatnak minket, és vissza is szerezhetjük - hanem az, hogy a tudásunk gyarapodjon" - mondta Apor Éva, hozzátéve: ami nagyon érdekes, hogy milyen óriási kitekintése volt a világra a XIII-XV. századi Perzsiának.
"S hogy ez miből látszik? Abból, hogy van olyan történet, amely a bagdadi kalifátusban játszódik, és akad olyan, amelyik Kínában vagy a Selyemút oázisvárosaiban. Óriási kitekintés a világra, hogy Bagdadtól Kínáig szóródnak a helyszínek" - magyarázta.
