(MTI) - A magyar könyvszakma hosszú évek óta egyenletes növekedési pályán van, és a tavalyi év különösen sikeres volt - mondta Szakonyi Péter, a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sajtófőnöke. A csütörtökön nyíló négynapos könyves ünnep beharangozó tájékoztatóján elmondta: 13 ezer cím jelent meg Magyarországon 2005-ben, ez majdnem 1800-zal több, mint egy évvel korábban, és a megelőző évek átlagánál is magasabb.
A nyomott könyvek példányszáma 41 millióra emelkedett a megelőző év 32 milliója után. A csúcs 1989-hez kötődik, 108 millió példánnyal, de a rendszerváltás előtt az árak még nem voltak megfizethetetlenül magasak - jegyezte meg a sajtófőnök. Abszolút csúcs viszont, hogy a könyvszakma árbevétele tavaly 62,7 milliárd forintra nőtt - tájékoztatott.
Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója arról szólt, hogy a közelmúltban súlyos veszteségek érték a magyar könyves szakmát. Elhunyt Püski Sándorné, a legendás Püski Sándor kiadó felesége, aki több mint 70 éven át szolgálta a magyar könyv ügyét, és meghalt Mátis Lívia, a Kortárs Kiadó alapítója és vezetője, aki nagyon sokat tett a kortárs és klasszikus magyar irodalomért. Az idei fesztivált és remélt sikerét az ő emléküknek ajánlotta.
Zentai Péter László elmondta: Európa és a világ egyik legjelentősebb nyelvterületének, a spanyolnak a kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik az idei fesztiválon; Spanyolország és a világ egyik nagy alkotója, Jorge Semprún lesz a díszvendég. Egy szekérderék remek könyv jelzi a spanyol irodalom jelenlétét - fogalmazott, a többi között Federico García Lorca, a katalán Jaume Cabré és a kubai származású Zoé Valdés nevét említve. A filmek szerelmesei is örülhetnek, hiszen a neves rendező, Pedro Almodóvar naplója is megjelenik.
Jorge Semprún mellett sokan - mint mondta - "gyermekkori szerelmükként" várják a XX. századi irodalom meghatározó alakját, a fesztivál "másik díszvendégét", Csingiz Ajtmatovot. A kirgiz író Az örök menyasszony című készülő regényének kéziratával érkezik a magyar fővárosba.
Varsó és Prága után Budapesten is bemutatkozik az először a Lipcsei Könyvvásáron megrendezett Berliner Zimmer. A német standon nyíló irodalmi kávéház műsorában tizenhárom berlini kötődésű szerző olvas fel friss műveiből. A magyar irodalom és könyvkiadás sok mindent köszönhet a német kultúra közvetítésének és a német könyvkiadás kisugárzásának, "valószínűleg nem lenne Nobel-díjasunk, ha a német közönség fel nem fedezte volna újra Kertész Imre csodálatos regényét, a Sorstalanságot" - mondta. A lüktető-élő magyar-német irodalmi barátság kapcsán felelevenítette, hogy a budapesti könyvfesztivál magyar-német együttműködésben fogant 1992-ben.
Zentai Péter László, az eseményt rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta: a könyves seregszemle idén is a kerek születésnapjukat ünneplő jeles magyar írók Születésnapi Irodalmi Szalonjával zárul. Köszöntik többek között a 90 éves Méhes Györgyöt, a 80 éves Lakatos Menyhértet, a 70 éves Bodor Ádámot, Lázár Ervint, Székely Magdát, továbbá a vendégek között lesz a 60 éves Bereményi Géza és Spiró György, valamint az 50 éves Békés Pál.
A Budapest Kongresszusi Központ három szintjén és a főbejárat előtti sétányon 550 könyves műhely mutatja be kiadványait; 45-50 ezer különböző könyv, köztük 300, a fesztiválra időzített újdonság sorakozik majd a standok polcain.
Csingiz Ajtmatovnak állami kitüntetést adományozott az államfő
Csingiz Ajtmatov kirgiz írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta irodalmi életműve elismeréseként Sólyom László köztársasági elnök.
A 78 éves író a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete. A belga fővárosból szerdán érkezett Budapestre, részt vett az életművét bemutató kiállítás megnyitóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, és Brüsszelbe utazik vissza a négynapos könyves ünnep végén. Programjában dedikálások, beszélgetések szerepelnek. Szombaton részt vesz Az első tanító című regényéből készült film vetítésén az Örökmozgó Filmmúzeumban.
Az orosz nyelven alkotó, a könyvtári tárlaton szinte végig kirgizül beszélő világhírű író úgy nyilatkozott az MTI-nek: azoknak az ázsiai kis népeknek, amelyek egykor szovjet tagköztársaságokban éltek, fontos az orosz nyelv, mert azon keresztül kerülhetnek kapcsolatba a világgal.Hangsúlyozta, ő maga tökéletesen kétnyelvű alkotó és a kétnyelvűség megőrzését nagyon fontosnak tartja az ázsiai kis népek számára.
Ajtmatov az 1950-es évektől publikálta első novelláit, és a hatvanas évek végén már az egész Szovjetunióban felfigyeltek írásaira. Az orosz nyelvet olyan tökéletességgel sajátította el, hogy magukat az oroszokat is elkápráztatta írásaival az ismeretlen vidéki állatorvos.Műveinek többségét oroszul vetette papírra, és oroszból fordították le több mint száz, köztük szinte minden európai nyelvre. A magyar olvasók számára is ismert a Dzsamila szerelme, a Fehér Hajó, az Első tanító, valamint a Tengerparton futó tarka kutya, Az évszázadnál hosszabb ez a nap, a Vesztőhely és A versenyló halála című regénye.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy Kirgizisztán, egyben a kirgiz kultúra nagyköveteként miért ír orosz nyelven még ma, több mint egy évtizeddel a szovjet rendszer összeomlása után is, azt felelte: a kirgiz nyelv szinte sehol sem ismert hazája határain kívül, és a kirgiz művek lefordítására nincs esély, mert nincsenek jó fordítók. S bár korai elbeszéléseit még kirgizül írta, hamar áttért az orosz nyelvre, hogy művei eljussanak a nagyvilágba - mondta. "Én kirgizül és oroszul is gondolkodom" - válaszolta oroszul az orosz nyelven feltett kérdésre. Hozzátette ugyanakkor, hogy oroszul írja műveit, amelyeket mások fordítanak le az anyanyelvére is.
Frissen befejezett művéről, Az örök menyasszony című, szintén oroszul írt, még nem publikált regényéről annyit árult el a sajtónak: a történet a mai Kirgizisztánban, egy hegyvidéki kisfaluban játszódik. Az eldugott helyszín ellenére a XXI. század elejének egyetemes jelentőségű, globális problémáit feszegeti a regényben - tette hozzá.
