Hódmezővásárhely a Németh László Városi Könyvtár gyermekkönyvtárát Pósa Lajosról nevezi el. Az író születésének 160. évfordulóján egész napos ünnepséget szervez és mellszobrot állít Pósa Lajos tiszteletére.
Április 16-án, 11 órakor a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal díszterme ünnepi megemlékezésnek ad otthont, majd 14 óra 30 perckor a Németh László Városi Könyvtárban sor kerül Pósa Lajos mellszobrának avató ünnepségére.
Az eseményen részt vesz a híres magyar írófejedelem, Bródy Sándor unokája, Alexander Brody író, reklámszakember is.
Pósa a pesti egyetem bölcsész karán szerzett tanári oklevelet, egy évig mint tanár dolgozott, majd újságírói pályára lépett. Előbb fővárosi lapokba írt, majd 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására, a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden borult virágba költészete; itt ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt, s mindvégig igaz pártfogója maradt.
Pósa munkásságának legjelentősebb eredménye, hogy 1889. december 15-én Benedek Elekkel megindította, majd haláláig szerkesztette Az Én Újságom című lapot.
Nem csak megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé, formálójává is vált. Gyermekirodalmunkba korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be; az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de elévülhetetlen érdeme, hogy felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet. Az Orient Vendéglő időnként szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalánál a korszak legnagyobbjai vendégeskedtek.
Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz versét zenésítették meg, számos gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába..
1945 után azonban támadások érték. Költészetéről többnyire csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának minősítették, műveit száműzték könyvtárainkból.
