(MTI) - A költői munkásságáért kitüntetett alkotó az MTI-nek elmondta, hogy első novelláskötetének kéziratát éppen a napokban adta le. "Sokkal oldottabb és vidámabb dolog, mint verset írni, leszámítva a gyerekverseket" - fogalmazott Takács Zsuzsa.
Hozzátette: az elmúlt három évben, az Üdvözlégy utazás című verseskötete után született novellák írásához régebbi verseit vette elő.
"A mögöttesükből kibontakozott egy-egy elbeszélhető történet" - mutatott rá. A megtévesztő külsejű vendég című prózakötet várhatóan az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.
A Kossuth-díjról szólva hangsúlyozta: nagyon örül az elismerésnek, de annak is, hogy magyar nyelven és magyar irodalmi közegben írhat. Utóbbit kifejtve leszögezte, hogy a "magyar költészet mindig erős volt és most is az".
A költő felidézte, hogy iskolás korában Vörösmarty Mihály, Arany János, Ady Endre és József Attila költészete hatott rá, míg közvetlen elődei közül Pilinszky János, Petri György és az Újhold című folyóirat jeles képviselőinek munkássága érintette mélyen.
A modern költészetről szólva hangsúlyozta: a "teljes önátadottsággal" született műveket szereti, amelyeknél a szerző nem mérlegeli, hogy népszerű lesz-e, hanem követi azt a belső hangot, ami őt is mindig irányította.
Annak kapcsán, hogy a Kossuth-díjat - a méltatás szerint - a költői hagyományok és a modernitás személyes, intellektuális, magas szintű ötvözetének megteremtéséért kapta meg, Takács Zsuzsa úgy fogalmazott: "nem vagyok hagyományos abban az értelemben, hogy ne próbálkoznék más fajta hanggal, kevésbé szervezett verstípussal, belülről fakadó, spontán hanggal is, de a hagyomány engem erősen köt és kötelez".
Spanyol és olasz műfordítói tevékenysége a kínálattól függ - mondta, elmúlt évi fordításai közül a XIX. századi portugál Fernando Pessoa, és a kolumbiai Alvaro Mutis verseit említette. Mutis verselése hasonlít Kálnoky László hangjára - vélekedett Takács Zsuzsa, hozzátéve, hogy fordításkor szereti, ha megtalálja azt a magyar költőt, akinek a hangján szólhat.
"Izgalmas dolog, ha Kálnoky helyett írhatok verset" - mondta a Kossuth-díjjal elismert költő.
Hozzátette: az elmúlt három évben, az Üdvözlégy utazás című verseskötete után született novellák írásához régebbi verseit vette elő.
"A mögöttesükből kibontakozott egy-egy elbeszélhető történet" - mutatott rá. A megtévesztő külsejű vendég című prózakötet várhatóan az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.
A Kossuth-díjról szólva hangsúlyozta: nagyon örül az elismerésnek, de annak is, hogy magyar nyelven és magyar irodalmi közegben írhat. Utóbbit kifejtve leszögezte, hogy a "magyar költészet mindig erős volt és most is az".
A költő felidézte, hogy iskolás korában Vörösmarty Mihály, Arany János, Ady Endre és József Attila költészete hatott rá, míg közvetlen elődei közül Pilinszky János, Petri György és az Újhold című folyóirat jeles képviselőinek munkássága érintette mélyen.
A modern költészetről szólva hangsúlyozta: a "teljes önátadottsággal" született műveket szereti, amelyeknél a szerző nem mérlegeli, hogy népszerű lesz-e, hanem követi azt a belső hangot, ami őt is mindig irányította.
Annak kapcsán, hogy a Kossuth-díjat - a méltatás szerint - a költői hagyományok és a modernitás személyes, intellektuális, magas szintű ötvözetének megteremtéséért kapta meg, Takács Zsuzsa úgy fogalmazott: "nem vagyok hagyományos abban az értelemben, hogy ne próbálkoznék más fajta hanggal, kevésbé szervezett verstípussal, belülről fakadó, spontán hanggal is, de a hagyomány engem erősen köt és kötelez".
Spanyol és olasz műfordítói tevékenysége a kínálattól függ - mondta, elmúlt évi fordításai közül a XIX. századi portugál Fernando Pessoa, és a kolumbiai Alvaro Mutis verseit említette. Mutis verselése hasonlít Kálnoky László hangjára - vélekedett Takács Zsuzsa, hozzátéve, hogy fordításkor szereti, ha megtalálja azt a magyar költőt, akinek a hangján szólhat.
"Izgalmas dolog, ha Kálnoky helyett írhatok verset" - mondta a Kossuth-díjjal elismert költő.
