Ha jól sejtem, a kérdés azt firtatja, mi érdekel, mi foglalkoztat mostanában. Nos, az utóbbi tíz évben főképp a legkorábbi emlékeim, a csecsemőélmények érdekelnek, ennek a legrégebbi tudatosságnak a kognitív-pszichológiai megközelítései. Írok is egy könyvet, amelyik egyszerre szeretne foglakozni ezekkel a legelső tapasztalataimmal, az édesanyámhoz fűződő kapcsolatommal, valamint a nőkhöz, a szerelemhez és a szexualitáshoz fűződő érzéseimmel, gondolataimmal. Szerelmeskönyv lesz a címe, és jelenleg körülbelül nyolcvan oldalnyi szöveget érzek késznek belőle, jóllehet legalább nyolcszáz oldalnyi kéziratot írtam. Azért remélem, előbb-utóbb elkészül.Minden esetre egy részlet a Holmi 2004. szeptemberi számában Seol címmel olvasható is lesz.
Megpróbálok lazábban is válaszolni a kérdésre. ?Lekattanni? vagy ?rákattanni? a csatos üvegre szokott a kupak. Gépies viszonyulást jelöl a szleng. Valaki automatikusan és reflexszerűen ? hogy egy másik szlenggel mondjam ? rácuppan, majd lecuppan valamiről. Igyekszem az ilyen típusú kapcsolódásaimat ritkítani, hogy ne köthessen meg semmi ?élből?, ?kapcsiból?, ?kattanva?. Tudod, az egzisztenciális szabadság bűvkörében élek, amióta az eszemet tudom és igyekszem csakis olyasmivel foglalkozni, amihez kedvem van. Nem csinálok olyasmit, ami nem érdekel. Nem kattanok rá.
Kornis Mihály staféta-kérdése Várady Szabolcshoz: Van-e elég ideje írni?
