(MTI) - Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Kossuth-díjas költő egyidős a "könyvhét gondolatával", hiszen születési évében, 1927-ben vetette fel először Supka Géza a könyvünnep ötletét.
"Büszkeségünk és dicsőségünk a nyolcvanadik" - utalt megnyitóbeszédében Lator László az rendezvénysorozat idei jubileumára. Mint hozzátette, Supka Géza annak idején tisztában volt az általa elindított kezdeményezés nehézségeivel, de azt is tudta, a siker érdekében mindent be kell vetni. "Az ünnep legyen egy kicsit cirkusz, maszkabál, ingujjban, bohémesen (...), hírességekkel, a színen átsuhanó színészekkel. Államférfiakkal is, persze" - fogalmazott.
A költő megjegyezte: 1985-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka rendszeresen olvasott. Ma "van szabad szellem, szabad könyvkiadás, szabad piac. Mi akkor a magyarázata, hogy az a 18 százalék 2000-re felére csökkent?" - tette fel a kérdést. Az 1929-es gazdasági világválság éveiben 8000 írástudatlant tartottak számon, ma a felnőtt lakosság 5 százaléka funkcionális analfabéta - mondta.
Lator László azonban hangsúlyozta, hogy a könyvkiadásnak 80 éve is megvoltak a maga nehézségei, "a könyvnapokat újra meg újra ki kellett találni". Mára Budapest "Frankfurt is lett" - célzott a híres nemzetközi könyvvásár városára, hiszen a főváros könyvfesztiválja már kinőtte a kongresszusi központot, van karácsonyi könyvvásár, és "a régiek sem álmodhattak volna jobbat" az utóbbi esztendők könyvheteinél.
A költő emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás a könyvpiac számára is megrázkódtatást hozott, a megváltozott körülmények között azonban - jegyezte meg - továbbra is hatékonyan működik a hazai könyvkiadás. Szerinte a technikai fejlődés és a piac szülte változások kártékony és kedvező hatásokkal egyaránt jártak.
"Akárhogy is, érezzük magunk körül a sokszor leírt Gutenberg-galaxis gravitációs tereit" - zárta beszédét Lator László.
