a literatúrának ne áldozatai

Irodalom

2006. május 4-én a pusztán irodalmi szándékú Kelemen kör Budapesten is bemutatkozott. (Az első, nyilvános fellépés az egri Eszterházy Károly Főiskola hallgatói klubjában volt 2006. március 20-án.) A tavaly márciusban alakult csoport tagjai: Boldogh Dezső, költő, Gángoly Attila, író, Payer Imre, költő, irodalmár, esszéista, Szappanos Gábor, író, műfordító (skandináv nyelvek), Tolvaj Zoltán, költő, műfordító, Novák Valentin, költő, író, köralapító. A "Kelemenek" közül Tolvaj Zoltán a 2003-as, Payer Imre pedig a 2004-es Junior Parnasszus díj nyertese, s mindahányan egy vagy többkötetes szerzők.
A körtagok este hat órától olvastak fel a Ráday Könyvesházban.
A Kelemenek munka közben
 

A Kelemen kör hitvallása:

Nem akarunk kellemetlenkedni, ellenben kelemenkedni annál is inkább

Kőműves Kelemenek vagyunk olyan tekintetben, hogy addig küzdünk, míg az irodalom, pontosabban irodalmunk falai meg nem állnak, viszont ennek érdekében senkit sem akarunk befalazni. Célunk, hogy a literatúrának ne áldozatai és kedvezményezettjei legyenek, hanem kibontakozó, kikerülhetetlen tálentumai. Véka ezüsttel, arannyal vagy anélkül.

Egy újfajta irodalmi alternatívát óhajtunk felmutatni.

A kerekasztal csődje és ábrándképe helyett havonta egyszer leülünk egy négyszögletes asztalhoz. Mi, akik nem nézzük egymás politikai meggyőződését, mi, akiknél nem számít, ki, melyik irodalmi tábor vagy szövetség tagja, milyen folyóiratokban jelenik vagy nem jelenik meg.

A habarcs, ami összetart minket, az a fölöttiség: a politika fölöttiség, az irodalmi torzsalkodás fölöttiség.
Ami összetart bennünket - az annak a hite, hogy az irodalmi igény belülről fakad, s nem külső hatások determinálják. Ami összetart bennünket, az nem egyéb, mint egymás munkájának megbecsülése, nagyra értékelése.

Csoportosulásunk nem öncélú. Nyitott, de csak az értékek mentén.
Havonta meglepjük egymást egy adott témában íródott szöveggel - verssel vagy prózával.

Jelenlegi tagjaink a szépirodalom különböző műnemeiben és műfajaiban is dolgoznak más-más felfogásban. Ki hagyományosabb, ki modernebb, ki ötvözi a kettőt. De ez a különbözőség is inkább összefog, mint szétválaszt minket - egy antológia megszületéséig és tovább

Mert hiszünk benne, hogy túlléphetünk e mai kocsmán