A magyarok eredet és őslaka

Kultpol

   A magyarok eredet és őslaka
   
   

   Szongoth Kristóf 1906-ban napvilágot látott "A magyarok eredet és őslaka" című művét, amelyben a magyar őstörténet örmény történeti vonatkozásaival is foglalkozik, reprint kiadásban megjelentette a XI. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat. Az armenológus, örménység kutató születésének 160. évfordulója alkalmából ötszáz példányszámban kiadott kötetet pénteken, a magyar kultúra napja tiszteletére mutatták be a fővárosban.
   "Szongoth Kristóf könyve a 21. század távlatából visszatekintve kiemelkedő forrásértékkel bír: az olvasó betekintést nyer a magyar történettudomány, s így a magyar őstörténet-kutatást foglalkoztató vitákra a 19-20. század fordulóján" - írja a kiadvány előszavában Nagy Kornél, armenológus.
   A szerző külön-külön fejezetben összegzi a magyar őstörténet török, illetve ugor nyelvi és kulturális kapcsolatait - ismerteti Nagy Kornél, aki ugyanakkor úgy vélekedik, hogy Szongoth Kristóf "beleesik a délibábos rokonítás elméletébe, jelesül a magyarság rokonai közé sorolja az olaszokat, a szlávokat, a görögöket, és a németeket" s állítását erőltetett nyelvi és hangtani egyezésekkel kívánja alátámasztani.
   Szesztay András, a XI. kerületi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke megnyitó beszédében a könyv megjelenésének aktualitását Magyarország közelgő uniós taggá válásával magyarázta.
   "Nemsokára az Európai Unió tagja leszünk, (...) egy közös célért dolgozunk, egy Európához tartozunk, de azért különböző nemzetek vannak, és mindenkinek nagyon fontos identitástudata, az, hogy ő tartozik egy kisebb csoporthoz is (...)" - fogalmazott.
   Harmath Kálmán, a XI. kerületi örmény kisebbségi önkormányzat elnöke szólt arról, hogy a kiadáshoz Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnökének tulajdonában lévő könyvritkaságot használták.
   Szongoth Kristóf 1843-ban született Marosbogáton, húsz évvel később lett a szamosújvári örmény algimnázium tanára, majd megalapította az Armenia című folyóiratot, és létrehozta az Örmény Múzeumot - tért ki rá Harmath Kálmán, hozzátéve: az erdélyi örmény polihisztor 1906-ban megjelent könyve után egy évvel halt meg Szamosújváron.
   *
   http://index.hu