1.
Jobbik felem már semmit nem akar.
Egy évnek vége, s semmi köszönet
nincs benne (persze nem nagyon zavar,
mert eddig is csak édeskeveset
törődtem azzal, hogy majd hogy szaval-
ják unatkozva el a versemet):
elég sokféle módon voltam ott,
magamra mégis kevés szó jutott?
2.
Értsd: arra, aki tényleg én lehetnék,
s nem arra, aki sokféle alakban
jelent meg ott, és aki ellehet még
egy darabig ? pláne, ha úgy maradtam,
és kamatozik még a véres-emlék,
és az ?Én nem ilyen lovat akartam?,
és a többi efféle közhelyek
(hogy egyszer én is álszerény legyek)?
3.
Elmondhatom, hogy jócskán visszaéltem
a helyzettel, s most iszom a levét:
a sok alakból egyiket sem értem,
hogy ez vagy amaz miről is beszélt ?
s bár mindegyik azt mondta, ők csak értem
csinálják, azt már nem mondták, miért,
csak azt mondták, hogy ?Őszinte vagyok!?,
pedig hát így már nem versbe valók?
4.
Ha naplót írnék (azt még érdemes!),
az bezzeg egész másvalami volna.
Azt mondják, hogy a napló érdekes!
Belevágni mindenféle dologba!
S nem érdekelne, hogy nem értem, és
meg fogok úgyis feledkezni róla ?
tudnám, hogy ezzel nem vesztek sokat,
és inkább olvasgatnék ? másokat?
