|
Menyhért Anna: Érintetteknek és érdeklődőknek
Menyhért Anna
JAK-elnök |
A múlt héten elküldtem emailben az Irodalmi Kerekasztal nyilatkozatát, amely a sajtóban is megjelent. Ezt követően számos levelet kaptam, a nyilatkozatot ellenzőket és támogatókat egyaránt. Megpróbálok ezekre válaszolni, illetve az azóta történtek fényében fontosnak látom, hogy elmondjam a véleményemet.
A szombati (márc. 6.) Népszabadságban ugyanis megjelent az a hír is, hogy az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány Döbrentei Kornélnak ítélte az alternatív Kossuth-díjat (itt olvasható). A kurátorok egyike Gyurkovics Tibor, a Magyar Írók Egyesülete elnöke, az Irodalmi Kerekasztal nyilatkozata aláíróinak is egyike.
Ez új megvilágításba helyezi az egész szituációt. Azok után, hogy az Írószövetség választmányát többen kérték, fejtse ki álláspontját a Döbrentei-ügy kapcsán, s hogy a választmány ettől elzárkózott, Döbrenteinek ítélni egy díjat a mellette való kiállást jelenti. Egy nyilatkozat közös aláírása pedig a többieket is úgy tünteti fel, mintha Döbrentei mellett foglalnának állást.
Az Irodalmi Kerekasztal abból a célból jött létre, hogy megkísérelje a kulturális tárcával egyeztetve kidolgozni az irodalmi élet átfogó rendezési tervét, hogy előkészítse a későbbiekben megvalósulható irodalmi törvényt (a kerekasztal a jogi szabályozás és a finaszírozás kérdéseire koncentrál, tématerve 12 pontot tartalmaz, ezt levelemhez mellékelem). Az Irodalmi Kerekasztal tagjai abban az egy dologban értenek egyet, hogy erre a szakmai munkára feltétlenül szükség van, s hogy ehhez egymással és a kulturális tárcával egyeztetniük kell. Minden más ügyben a kerekasztal képviselői saját véleménnyel rendelkeznek. Sajnálatos módon a sajtó jó ideje egy lapon említi a kerekasztal tárgyalásait Döbrentei Kornél ügyével - az irodalmi életről szóló majd minden cikk mindkét ügy fejleményeiről beszámol. Ez is hozzájárult a mostani feszült helyzet kialakulásához.
A kerekasztal nyilatkozata az azóta történtek fényében elhamarkodottnak és elhibázottnak látszik, abban a tekintetben, hogy néhány szóban próbál meg összefoglalóan értelmezni súlyos társadalmi érzékenységeket érintő kérdéseket. Igazat adok azoknak, akik úgy vélik, hogy a nyilatkozat aláíróit erre senki nem hatalmazta fel, és elnézésüket kérem. Ugyanakkor úgy vélem, a nyilatkozók többségének jóindulatú szándékát kétségbe vonni nehezen lehetne, s továbbra is úgy vélem, hogy az írószervezetek képviselői az irodalom ügyeiben kompetensek, pontosabban, ha más ügyekben is azok, akkor az nem azért van, mert írók.
Ezennel leszögezem, hogy egyértelműen elítélem és elfogadhatatlannak tartom a diszkriminatív megnyilatkozások minden fajtáját, legyenek azok burkolt vagy nyílt formájúak, következésképpen elhatárolódom a Döbrentei Kornél képviselte szemlélettől.
Nehezemre esik a továbbiakban is egy asztalnál ülni és tárgyalni azzal, aki - provokatívan - díjat adott Döbrentei Kornélnak. A kerekasztal tagjai azonban mind Magyarországon hivatalosan bejegyzett írószervezetek képviselői, akiket a kulturális miniszter hívott az e tárgyalási folyamatot elindító első találkozóra. Azt is sajnálnám, ha a 15 év óta most először kialakulni látszó munka és tárgyalási folyamat felborulna, illetve ha a JAK tagjainak érdekeit e tárgyalási folyamatban nem képviselné senki. A lehetséges megoldásokon ezért még gondolkodnom kell.
Mindez a magánvéleményem.
2004. március 10-re rendkívüli elnökségi ülést hívok össze, abból a célból, hogy a JAK álláspontját megfogalmazzuk. Ezt 2004. március 12-én közzétesszük. Amennyiben ez a tagság számára nem lesz elfogadható, a JAK április elején tartandó közgyűlése minden addig megoldatlanul maradt ügyet rendezhet. (Pontos időpont csütörtökre lesz.)
Ezúton jelzem, hogy az üggyel kapcsolatban minden megjegyzést szívesen fogadok, akár személyes megbeszélésekre is készen állok, de kérek mindenkit, hogy véleményét lehetőleg higgadtan közölje. Előre is köszönöm.
Budapest, 2004. március 7.
Üdvözlettel: Menyhért Anna
Melléklet
Az Irodalmi Kerekasztal témavázlata
1. Az írói alkotómunka feltételei
(Ösztöndíj, munkafeltételek, eszközök, szociális helyzet, alkotóházak, Alkotóművészeti Közalapítvány, adószabályozás, segélyezés, nyugdíjalapképzés)
2. Irodalmi szervezetek
(helyzetük és funkciójuk, kuratóriumi szabályozás, nemzetközi kapcsolatrendszer)
3. Szépirodalmi folyóiratkiadás
(támogatási rendszer áttekintése, szükség esetén átalakítása)
4. Szépirodalmi könyvkiadás
(Könyvtámogatás, minimum honoráriumtörvény, a könyv utóélete, felolvasó körutak, reklám, média)
5. A magyar irodalom külföldi terjesztése, megismertetése
(műfordítás, támogatás, külföldi magyar kulturális intézetek bekapcsolása)
6. Könyvtár
(a kortársi könyvtermés utóélete a közkönyvtárakban, nyilvános haszonkölcsönzési jog - Public Lending Right)
7. Kortárs Irodalmi Központ
(egy korábban többször fölvetődött ötlet szemrevételezése)
8. Elektronikus publikáció
(Digitális Irodalmi Akadémia, elektronikus szerzői jogok)
9. Irodalmi és másodlagos szerzői jogok
(felhasználási jogok, film videó, CD, DVD, TV, irodalmi jogsegély)
10. Állami irodalmi díjak (odaítélés, összegek)
11. Irodalom-magánmecenatúra (az ide vonatkozó törvényi szabályozás áttekintése)
12. A kortárs magyar szépirodalom a médiában
(irodalmi műsorok és alkotások a közszolgálati rádió és tévé csatornákon, a médiatörvénnyel összhangban)
*
Kapcsolódó cikkek:
Döbrentei Parti Nagyról
A levél, a beszéd, a válogatás
Vizitáció a nácibárban
Az Irodalmi Kerekasztal állásfoglalása
A sakkbefőtt
Közmagyar kilép (?)
|
