| 2002. szeptember 6., Ára: 192 Ft
1. We are the world. The world we are. Bár a magyar sajtó ezt nemigen veszi tudomásul. Ha katasztrófa történik, az jöhet, szenzáció, de ha a bolygó jelenéről-jövőjéről értekeznek mintegy 65 ezren Johannesburgban, az pár flekket, többnyire rövidhírt ha megér. |
* 2. Száz napnak is egy a vége: vagy bebukik, vagy végrehajt. Az MSZP (meglepő módon) eleddig többé-kevésbé jó úton halad az ígéretek teljesítésében. A magyar állampolgár pedig ezt jóléti fordulatként érzékeli, teljes joggal. Az ellenzék, feladatához híven, sas-, árgus- és egyéb szemekkel lesi a hibákat, hogy sumákolást érjen tetten. És ha, akkor. Most már csak az a kérdés válik egyre inkább égetővé, mi lesz a továbbiakban, mit von maga után az államháztartási deficit, a túlköltekezés? Tartja magát a hopp, vagy az önkormányzati választások után egyszer csak be fog köszönteni a koppnak ideje is? 3. Az SZDSZ mindinkább Magyarhon legvitatottabb pártjává kezd nemesülni. Olyan párttá, ami kiüresedik. |
Egyrészt úgy, hogy elhagyják tagjai, másrészt úgy, hogy koncepcióját, jelentését veszti. A tagok vitatkoznak egymással, felosztják az irányt és irányulásokat, de nem jelenik meg egyetlenegy olyan karizmatikus karakter sem, aki kiemelné a szekért a kátyúból. Valjeanok helyett marad az "értelmiségi" egymást marás. Most éppen Bacsó-Eörsi meccs, ami az igazság és a Nikomakhoszi etika felett hümmög és interpretál. Ha az igazság szubjektív, akkor a közép-helyzet (arany mediocritas !) méginkább az. A centrum és a konkrét igazság mindig magunkhoz mért, a másik viszont tökéletesen másutt látja, máshová helyezi mindkettőt. Politikai alaphelyzet: ha a szar a ventillátorba kerül. De még mindig az SZDSZ a "legkevésbé pocsék". 4. Interjú Gyáni Gábor történésszel a történelmi faktumról és elbeszéléséről. A múltértelmezés egyik radikális példája az orwelli 1984, ahol azon túl, hogy a történelemre vonatkozó mindösszes adatot vagy megsemmisítik, vagy átírják, napról napra, illetve egy napnyi időn belül is módosítják a tényeket. A történelem elbeszélhetőségének és manipulatív felhasználásának relativisztikus példázata korántsem annyira utópisztikus, mint amennyire annak látszik. Olyan praxist ír le, ami sokszor történt, sokszor történik most is, legfeljebb kicsiben. Például oly módon, hogy bizonyos jobbos elemek tagadják a holokausztot. Vagy úgy, hogy (más elemek) átértékelik az ügynökség fogalmát. 5. Szív Ernő ragaszkodik a prímszámokhoz. |
Újabb szerelmes regény-skiccek a tárcarovatban. Nagy a gyanúm, sorozat lészen ebből. A prímszámok pl. máris előírnak egy logikát: a hétre öt, az ötre három, kettő, visszaszámlálás. Végül egy marad majd, és az (is) igaz lesz. A perverz (jel)kapcsolat ezúttal is maradt, némi metaforikus őrülettel elegyítve. 6. Időhiány miatt Podmaniczkyre nem futotta, pedig sokat ígér a szöveg címe. Viszont a költészettel továbbra sem találjuk egymást, legalábbis nem az És hasábjain. Mindazonáltal nem adom fel, hátha egy szépséges héten majd rámtalál a magyar kortárs líra. |
