| HVG - augusztus 24., Ára: 185 Ft.
1. Két hetes hírszünet után a szokásosnál élénkebb kíváncsisággal veszem kézbe a HVG-t. Ugyan Helsinkiben is néztem egyszer-kétszer híradót, de a nyelv idegensége gátat vetett a hírözönnek. A képek mindenesetre áthozták azt, hogy az augusztusi kánikula helyett Európában tengernyi ár van. Döbbenetes volt a Zwingert és Prágát víz alatt látni. Az ezer tó országának Nagy Testvére azonban Magyarországot nem figyelte, és ebből levontam azt az elhamarkodott következtetést, hogy Magyarhonon békésen vonult át a Duna. Keletkezett bennem egy olyas halvány preszuppozíció is, hogy az egymást az anyák helyett az ügynökmúltba küldő helyi politika végre (magához képest) lecsillapodott. Természetesen egyik jóslatom sem valósult meg: a vizek ömlenek és az "ügynökök" is szaporodóban vannak. |
2. Valami furcsa okból eredően, nevezhetjük női logikának is, az európai árvizek szeptember 11-ikét juttatják az eszembe. Tudom, banális, újabban a katasztrófák minden létező fajtáját ehhez a dátumhoz szokja kötni a világ, de. Mindkét esemény azt mutatja, bármennyire is "uralma alá vonta" az ún. "fejlett, csúcstechnológián alapuló" nyugati civilizáció a világot-természetet, ez utóbbi mindig képes hatalmas károkat okozó vírusokat hozni a teremtett világba. Az embernek természete az, hogy nagyképű legyen, hogy birtoklási vágyának őrülete miatt elhitesse magával, miszerint ő hatalmas. Hogy hatalma egyúttal biztonságot ad. Holott éppen hatalom-érzetének fenségesként való megélése teszi támadhatóvá. Fenyegetetté önnön faja és az "uralt világ" által. Persze, utópisztikus gondolat lenne az, hogy a "víz (ahogyan az ózon is) visszavág "szindrómából végre tanul a legerősebb és legerőszakosabb földi faj, és nekilát végre a "zöldülésnek", annak, hogy birodalmát természethez közelibben kezelje. Tanulhatna. Mindazonáltal nem fog. 3. Közel egy éve - mindenféle indokokból kifolyólag - lesi a világ az arab államokat. A leselkedés egyik fő kérdése az, hogy hogyan képes ez a keleti kultúra ennyire fanatikus embereket kitermelni? Arab szakértők ENSZ-felmérést készítettek Kelet "elmaradottságának" okairól. A tanulmány három, a nyugati kultúra szempontjából lényegi hiányosságot fedett fel: a demokrácia, a női egyenjogúság és az oktatás alacsony szintjét. A demokrácia az arab világban azt jelenti, hogy megrendezik a választásokat, a tisztviselőcserét, viszont a győztes, illetve az új bürokraták kilétét jó előre lehet tudni. Magyarán, az állami rendet a korrupció és a protekció jelenti. A nőkről hajlamosak megfeledkezni, mindössze a tenyészetben betöltött funkciójukat ismerik el. Az oktatás jellegét pedig az adatok példázzák a legbiztosabbban: az arab népesség egynegyede analfabéta. Elképzelhető, hogy nem a fejletlenség az elsőrendű magyarázat a szélsőségesség nagy mértékére, de eléggé elképzelhetetlen, hogy ne függene össze vele. |
4. Végel László a kedvezménytörvényként elhíresült státustörvényről. Öröm olvasni, hogy más is osztja azt a nézetemet, miszerint ennek a kezdeményezésnek többé-kevésbé csak eszmei értéke van. Ha egyáltalán. Holott az anyaországon kívül eső magyar kisebbségeket a gyakorlati hozam érdekelné. Ami, egyezzünk meg, viszonylag csekély. Többek között ezzel magyarázható az, hogy a határokon túli magyaroknak csak töredéke váltotta ki a magyarigazolványt. Ezt a varázslatos szó-invenciót egy másik csodálatos szószerkezettel, az "érzelmi azonosulással" illeszthetjük össze. Hogy az "össznépi nemzeti nagy narratívában" ki azonosul kivel, illetve mivel, kár is firtatni. Talán helyesebb volna nem annyira "azonosulásról", mint a tagadhatatlan "kötődésről" beszélni. Ez legalább tényleg oda-vissza, azaz kölcsönösen működik. 5. Újabb adalékok a felsőoktatáshoz. A felmérések egyre inkább azt bizonyítják, hogy valami nagyon nincs rendben a rendszerrel. Egy oktatóra átlagosan 25 hallgató jut, bár a felső határ akár 53-ig is képes terjedni. Ráadásul az egyetemek invenciózusan nem státusokkal oldják meg a szituációt, hanem meghívott előadókkal, illetve szerződésekkel. A helyzet abszurditását az eredményezi, hogy az intézmények vérszemet kaptak: minél több diák, annál több költségtérítéses, következésképpen annál több pénz. A hallgatók számának növekedése azonban nincs egyenes arányban az infrastruktúra fejlődésével, értem ezalatt a számítógépek használatát, a könyvtárak bővítését, a kollégiumi helyek számát, etc., etc. Kérdésessé válik az, hogy az oktatás fejében felszámolt összeg reálisan fedi-e a szolgáltatásokat. Megérik az egyetemek a pénzüket? 6. Hajdanában volt a csatározásnak etikája. Hajdanában-danában létezett humánus hadviselés. Középkor tájékán előfordult (természetesen ez sem volt univerzalisztikus) az, hogy az egymással szemben felsorakozott két ellenséges hadsereg egyike elismerte a másik számbeli-erőbeni fölényét, és harc nélkül megadta magát, illetve elvonult. Tisztelték az emberi élet értékét, és nem áldoztak fel tömegeket feleslegesen. Ez például az "igazságos háború" egyik exempluma lehetne. Viszont az, amit a Fukuyama- és Huntington-szerű amerikai értelmiség "igazságos háborúnak" nevez, az meg sem közelíti ezt a morális gyakorlatot. A "szemet szemért" praxis kétségtelenül hordoz néminemű igazság-felhangot, de csak addig, amíg nem esik túlzásokba. Tömegpusztításba, par example. Valahogy nagyon nem lehet szeretni azt, hogy az amerikai igazság a világ megmentőjeként és ezzel együtt egyetlen ("végső"?) megoldásként tálalja magát. " |
