Milián Orsolya: HVG, 38. szám

Egyéb

2002. szeptember 21., Ára: 185 Ft.
   
   1.
   A HVG-vel kapcsolatban elég nehéz megúszni a politikát.

Próbálkoztam, nem sikerült. Pedig van itt most minden: Mazda-melléklettől kezdve telekommunikációs zűrzavaron át az ingatlanpiacos szeptemberi Formáig. Megrendelőszelvény is volt, míg a kutyám meg nem találta. Szóval, finnyázok még mindig, meglátjuk, mi lesz.
   
   2.
   Szeptember 11-nek (ez lassan olyan dátum lesz, mint hajdan a május 1., nem kell pontosítani, mindenki tudja, miről van szó) egyik hatása az volt, hogy az első néhány hónapban mindenféle légi baleset a fő hírekben szerepelt.

Azóta ez mérsékelődött, viszont az még mindig vitatott, mennyiben traumatizálta a New York-i eset a légiközlekedést. Amerikában ugye tavaly jelentősen megcsappant a repülni vágyók száma, és, bár azóta nagyjából vissza(sz)állt a légiforgalom a hajdanvolt - akkor még gazdagon jövedelmező - szárnycsapásba, egyre több amerikai légitársaság küszködik deficitjeivel. Repjegyárat nem emelhetnek szegénkék, mert a piac telisteli apró utaztató companykkel, azaz vészes konkurrenciával. A mammutcégek a helyzetet olyképpen oldják fel, hogy leépítenek fizetést, járatszámot, és azt a százalékot, amit az áremelésből inkasszálnának, mindenféle ravasz pótjegyekkel igyekeznek kitermelni. Imígyen eshet meg az, hogy turistajegyhez nem jár műanyag kés, villa, egyéb. Előbb-utóbb valószínűleg kaja sem.
   
   3.
   Ha Palesztínában nem maradnak palesztinok, akkor már nem is kell Palesztin államot létrehozni. Ez is egy alternatíva a konfliktus megoldására. Izraelnek csak jó, ha a több százezernél is több palesztín hagyja el a vitatott területet, és települ le Jordániában vagy még távolabb. Annyira jó ez neki, hogy még egy úgymond #8220;civil" szervezetet is létrehozott a menekültek megsegítésére. A szervezet nyilván nem abban segíti a palesztinokat, hogy hazataláljanak, anyagi segélyt ad az emigránsoknak, feltéve, hogy minimum az óceánontúlra származnak el. A humanitárusnak álcázott etnikai tisztogatás érdeke természetesen Izrael népének homogenizációja.
   
   4.
   A harmadik generációs mobiltelefonokkal az üzenet-továbbítását szolgáltató új hálózatok kiépítésén túl az is kifejezetten problematikus, hogyan lehetne meggyőzni a felvevőpiacot arról, hogy a vizualitásra a telefonnal kapcsolatban is égető szüksége van. A mozgókép és zene átvitelét lehetővé tevő készülékek kifejlesztését ugyanis nem a használók tömeges igénye diktálta, hanem a telekomm.-piacon való előnyszerzés, illetve megmaradás. Ami azt mondja, hogy akkor fog pörögni a business, ha olyan magasfokú szolgáltatást vagy képes nyújtani, amit más nem. Csak az a gond, a világ egyelőre nem vágyik különösebben az azonnali portré- illetve filmezett esemény-küldésére.
   
   5.
   A kék vér kötelez, par example, az uralkodásra. Vagy legalábbis valamiféle fensőbbség-érzetre. Viszont azért vannak történészek a nagyvilágban, hogy kérdőjeleket biggyesszenek az uralkodóházak legitimitása mögé.

Most éppen Andrew Wilson bizonyította azt be, szigorúan orvosi dokumentumok alapján, hogy az angol királyi család vére Viktória királynő környékén ugyan nem vált vízzé, de mégiscsak felhígult. Magyarán Viktória mamája valamely idegen genetikai anyagot fogadott be magába és szabadított rá az utána következő századokra. Az érvelés meglehetőst frappáns: Viktória előtt a family görvelykóros volt, ami kötelező jelleggel öröklődik, a királyné azonban nem szenvedett ebben a betegségben. Viszont vérzékeny volt, ami annak előtte nem fordult elő a králi nemzetségben, vele kezdődően viszont igen. Magáért beszél a képlet: félrekefék, fattyúk. Persze ez nem módosít sokat azon, hogy az uralkodóház most is a helyén van, legfeljebb a "szentség", az isten általi kiszemeltség csorbul picit.
   
   6.
   Románia mintha igyekezne végre felszámolni a Magyarországgal kapcsolatos ellenérzéseit. A legújabb elképzelés az, hogy legyen román-magyar stratégiai partnerség. Hogy ez egészen pontosan mit is fedne, nem igazán derül ki, ráadásul egyelőre a projektnek csak a fantáziája alakult ki, sehol semmi konkrétum. Lehet sejteni, illetve tudni, hogy a NATO-csatlakozás iránti vágy diktálja a barátságosabb szomszéd-közelítést. De hogy mennyire nem feltétel nélküli a barátság, mutatja az, hogy a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában minden külföldi ajánlatot inkább fontolgatnak mint az OTP-ét.