Kedd este érkeztem Egerbe, a főiskola kollégiumába, hatalmas felhőszakadás közepette ? remek, gondoltam, így legalább a tábor résztvevői biztosan fedett helyen tartózkodnak, s nem a városban bóklásznak. Meg kell jegyeznem, hogy voltam már több irodalmi táborban, és gyakori tapasztalat, hogy igen nehéz motiválni a művészeket közös munkára ? olykor sokkal vonzóbb a vendéglátó ipari egységek széles italválasztéka. Turczi István kiadótulajdonos (Parnasszus) a dilemmát úgy oldotta meg, hogy előzetesen négy feladatot kell megoldaniuk a költőknek ? idén például (többek között) József Attila után szabadon Anya-verset kellett fabrikálni, egy aznapi hírt kell megverselni egy órán belül, stb. Pont akkor érkeztem, mikor az ?E héten nem volt telitalálat? című verseket olvasták fel a poéták: volt, aki gitárral kísérte magát, de az egyik versenyző például komplett egyfelvonásos geget varázsolt a színpadra. Aznap egyébként elhangzott még Vilcsek Béla, majd Molnár Attila Benedek előadása József Attiláról.
Szerdán délelőtt Bodor Béla tartott előadást A költői kép ikonográfiája címmel, a Husserl-féle fenomenológia alapján, erős strukturalista és nyelvelméleti felhangokkal. Utána Oravecz Péter Közök ? a legújabb líra ürügyén c. szakdolgozatát adta elő, mely a tervek szerint még az idén megjelenik könyv formájában is. Az előadás fő erénye az érthető nyelvezet volt, éppen ezért néhány mondatot idéznék is belőle. ?A fiatal írónemzedék nem lehajtott fővel somfordál vissza az elődei által jól kitaposott ösvényekre, s nem is az eredetiség illúziójától megittasulva ténfereg a ?magasművészetnek? nevezett labirintus zsákutcáiban. Ennél sokkal prózaibb elvek vezérlik: tagadja, illetve elhagyja az ellehetetlenült értékeket (vajon ez lázadás?), ugyanakkor életben tartja a megélt jelenében továbbra is hasznosítható szellemi eredményeket. [?] Ez a ?szelídség? részben az új generáció apolitikusságával magyarázható, másfelől rámutat egy fontos magatartásbeli jellegzetességre is: a legfrissebb költőgeneráció nem óhajtja sem népvezéri, sem pedig neoavantgardista indulattól túlfűtve megváltani a világot.?
A háttér felvázolása után Oravecz néhány szempontot is megemlített, melyek közelebb vezethetnek a legfiatalabb nemzedék szövegeinek megértéséhez, így szó volt az alulretorizáltságról (direkt hibás vagy durván köznyelvi fordulatok, szavak alkalmazása), a hétköznapi létszituációk vagy éppen az emberi elme működés közbeni tettenérése, a külső és belső valóság összeegyeztethetetlenségének ábrázolása, stb. A tanulmány zárómondata kiváló összegzés: az említett költőknek ?és az úton-útfélen szabálytalanságokkal viccelődő civil ?nyelvművelőknek? is legfőbb erénye a játék, ami nélkül sem a ködbe vesző múltban, sem a nyelvújítás korában nem válhatott volna azzá a magyar nyelv, amivé most is folyamatosan válik: költészetté.?
Rövid szünet után Balogh Robert előadása hangzott el Bertók László költészetéről. Sőt elsősorban nem is a költészetről volt szó, hanem néhány érdekességet, anekdotát említett meg a pécsi költőről, mely nem helyettesítheti, hanem segítheti a megértést. Ezután méltatta Lázár Balázs színész-költő Bertók előadását ? aki így igen nehéz helyzetbe került, ugyanis a referátum után rögtön a Valahol, valami c. est következett. Balogh többek között azt mondta, hogy eddig mindenhol olyan sikert aratott az előadás, hogy többen gratuláltak a színésznek: csak most értették meg igazán Bertók költészetét. Nos, Balogh minden szava igaznak bizonyult: ilyen jó, kizárólag versszövegekből álló, minimális ? ám annál kidolgozottabb és ötletesebb ? eszközökkel dolgozó előadást még nem láttam. És a szövegek? Mindenkinek javaslom, hogy lapozzon föl egy Bertók kötetet, és ha tudja, nézze meg Lázár előadását. Ilyen előzmények után meleg szívvel tudom ajánlani az őszre megjelenő antológiát, mely a műhelytalálkozón születő műveket tartalmazza majd.
Ha a lottón nem is, de Egerben volt telitalálat. Egyszerre több is.
A további programok:
Bárdos László: ?hol éjjel a vadak? ? narráció 20.sz. líránk ?elbeszélő? költeményeiben (JA: Iszonyat; Indiában,hol éjjel a vadak; Szabó L.: Lóci- és keleti versek; Rónay Gy.: Odüsszeusz-versek; Pilinszky:Harbach, Francia fogoly) ? nagyelőadás
Kéz, fogás ? délutáni randevú a JAK Irodalmi Egyesület meghívott alkotóival Vendégeink: Kiss Noémi, Nagy Gabriella, Jász Attila, Kemény István Moderátor: k. kabai lóránt
Király Levente
