 |
Három hónapos az erdélyi írókat tömörítő honlap. Kanadától Japánig olvassák a Terasz című internetes honlap erdélyi írókat felvonultató szekcióját, mely bár még csecsemőkorban jár (június 15-én töltötte be a három hónapot), egyre bővülő tartalom jellemzi. Részint pezsgő vitákból, részint pedig napi gonoszkodásokból, publicisztikákból és erdélyi irodalmi események beszámolóiból áll össze. A vállalkozás már azért is figyelmet érdemel, mert az internetes megjelenés, honlapszerkesztés még amolyan úri huncutságnak számít Erdélyben. A nagyobb irodalmi lapok, mint például a Látó, a Helikon vagy a Székelyföld egyelőre nem ismerték fel az internetben rejlő lehetőségeket, vagy ha fel ismerték is, hiányos tartalommal és nagy csúszásokkal dolgoznak. Az erdélyi írókat tömörítő honlap ötlete Szabó Gézától, a kolozsvári Korunk szerkesztőjétől és Onagy Zoltántól, a Terasz irodalmi felelősétől ered, és eleinte Erdélyről szóló tematikus blokkokban öltött testet. Az önálló honlap kezdetben meglehetősen szegényes tartalommal startolt (az első szöveg március 15-én került fel), mára azonban mintegy tizenhét rovatra klikkelhet az érdeklődő, köztük a napi gondokat és problémákat élesen felvető Napi Gonoszra, vagy az íróportrékat felvonultató Romániai Magyar Spenótra. De itt olvasható a romániai magyar adásban jelentkező interjúsorozat, az Irodalmi Zsebszalon írott változata. Eddig Lászlóffy Aladár és Szilágyi István került fel a netre, a várakozási listán pedig olyan neveket találunk, mint Szilágyi Júlia, Kányádi Sándor, Visky András, Fodor Sándor.
Újdonságnak számít a BalkánTerasz című rovat, amely a román kulturális lapok kínálatát dolgozza fel. Szabó Géza, a honlap szerkesztője úgy látja, ezt a szolgáltatást tovább lehetne bővíteni, a már meglévő csíkszeredai és ljubljanai munkatárs mellé keresne egy ukrajnai és szerbiai szerzőt, s akkor már az egész Kárpát-medence bekapcsolódhatna a kulturális szemlébe.
Az állandó szerzők - írók, költők, szerkesztők, főként a fiatalabb generáció tagjai - szinte teljes egészében lefedik Erdélyt. A honlap koncepciója néhány szóban is jellemezhető, mondja Szabó Géza: friss, naprakész, provokatív. A munkatársak köre a jó nevű, befutott szerzőktől a teljesen ismeretlen egyetemistákig ível. Az utánpótlás felkutatása érdekében irodalmi pályázatot is kiírtak, melyre eddig mintegy tizenöt, kötettel még nem rendelkező fiatal tollforgató jelentkezett. A szerkesztő meglepetésére még Spanyolországból is érkezett egy nehezen értékelhető kísérlet.
Bár az interneten való megjelenés ötlete nyitott kapukra lelt, némi bírálat is érkezett a honlap címére. "Voltak, akik azt vetették a szemünkre, hogy miért rejtőzünk egy magyarországi portál mögé. Nekik csak annyit tudok mondani, hogy mindaddig, amíg valaki jó szívvel kínálja ezt a készen kapott lehetőséget, amíg tartalommal tölthetünk fel egy formát, és erre kemény pénzeket áldoznak, addig nincs miért önálló domain név alá szerveződni - magyarázza Szabó Géza. A pénzhiány, illetve az a tény, hogy még nem tudnak honoráriumot fizetni a szerzőiknek, így is elég fejtörést okoz a szerkesztőnek. Egyelőre tehát alapítványokat és szponzorokat keresnek, amíg be nem köszönt a pályázati évad.
A honlap talán legérdekfeszítőbb részét az időnként fellángoló viták teszik ki. Az első témát (van-e vagy miért nincs erdélyi irodalomkritika), egy sokkal pezsgőbb váltotta fel: éheznek-e az erdélyi szerzők vagy sem. Az Oravecz Imre könyvheti megnyitóbeszédére némileg rímelő vélemények nemsokára a hónap témájává léptek elő, s élesen csapnak össze a virtuális térben nem nélkülözve a keményebb beszólásokat sem. A szerkesztő szempontjából azonban kívánni sem lehet jobbat: a naponta bővülő, hömpölygő folyam ugyanis meglepően vonzza a belépőket.
Forrás: Népszabadság
|
