Novemberközepi hírek

   
   Titkos hely a metrón
   
   
   Rendhagyó vállalkozásba fogott az egyik irodalmi folyóirat, és a Média a Jövőért! Alapítvány: elindította az ország egyik legnagyobb költészet-népszerűsítő akcióját - a metrón. Az első kiállítás sikerén felbuzdulva idén harmadik éve, hogy néhány elismert költő, illetve számos ismeretlen, de annál tehetségesebb fiatal poéta munkáit helyezik el a pesti metrószerelvényeken, egy-egy kortárs képzőművész vagy fotográfus illusztrációjának kíséretében.
   
   - A zsűri idén összesen száz verset választott ki a beérkezett pályamunkák közül - mondta Kemény Vagyim, a Café Bábel főszerkesztője, s egyben a kiállítás ötletgazdája. - A versek többségét egy-egy idegen nyelvű műfordítással együtt mutatjuk be összesen kétszáz plakáton a kettes, illetve a hármas metró napi másfél milliós közönségének. Ez egy kiváló lehetőség a fiatal művészeknek arra, hogy az eddigieknél szélesebb körben is bemutatkozhassanak - mesélte a kortárs irodalmi folyóirat vezetője. - 2003. telén, az első kiállítás alkalmával még nem tudtuk pontosan, mit várunk a pályázóktól, az egyetlen megkötés az volt, hogy "a város" szerepeljen a versekben. Tavaly, a József Attila emlékév kapcsán a nagy költő verseiből és azok műfordításaiból válogattunk részleteket, de idén már ismét a fővárosé a főszerep. A kiállítás központi témája ezúttal a "Titkos hely": arra kértük a költőket, hogy azt a helyet mutassák be a városban, amit a legjobban szeretnek, amire valamiért féltő szeretettel gondolnak, a verssel pedig megmutatnak valamicskét Budapest rejtett szépségéből és abból a bizalmas viszonyból, ami a városrészhez köti őket. Hogy ez sikerült-e nekik, azt január elejéig mi magunk is eldönthetjük. November 9-től ugyanis két teljes hónapig lesz rá alkalmunk a kettes, illetve hármas metrón utazva, ahol az ötvenöt befutó a reklámoktól biztos távolban hirdet valami egészen más mondanivalót.
   
   Azt, hogy a kortárs magyar irodalom célba juttatásához az ilyen és ehhez hasonló, szokatlannak is nevezhető módszerekre mekkora szükség van, azt Kukorelly Endre, az egyik díjazott sem győzte hangsúlyozni. - Úgy gondolom, az elsődleges cél az volt, hogy az emberek ne csak bambuljanak bele a nagyvilágba, amíg utaznak, hanem olyasmi kerüljön a horizontjukba, ami a napi rohanásban másképp talán nem is jutna el hozzájuk - mesélte lapunknak. A kortárs költő szerint az irodalom sokak számára az iskolával véget ért, a mai munkákkal pedig sokszor nem is kerülnek kapcsolatba. A média sajnos sokakat elriaszt a kortárs irodalomtól: a tematikus műsorok általában fellengzősek, unalmasak, és tele vannak szépelgő kifejezésekkel élő műsorvezetőkkel. Kukorelly ezért is tartja jó ötletnek pont a metrókat "kiplakátolni" a versekkel. - Ez egy közvetlen módja annak, hogy felrázzuk az embereket a tespedtségből, és érdeklődést váltsunk ki abból, aki fogékony az alternatívákra - mondta.
   
   A www.litera.hu internetes portálon a 3. Versmetró összes plakátját meg lehet tekinteni. Ugyanitt szavazni is lehet a versekre, a legnépszerűbb művek pedig január elején külön elismerésben részesülnek. Kiss Viktória
   
Kapcsolódó:
Két versmetró hír

   
   Jön a Stones?
   
   Kérdéses, hogy a legendás Rolling Stones elhozza-e hazánkba új, Bigger Banget című háború és Bush ellenes nagylemezét, ugyanis mindkét nagy koncertszervező cég, a Showtime Budapest Kft. és a Multimedia Concerts Kft. is cáfolja, hogy megállapodtak volna az együttessel. Sajtóhírek szerint a "Gördülő kövek" tíz évvel Népstadionbeli bulijuk után újra Budapestre látogatnak. A Rolling Stones-t 1995-ben a Showtime Budapest csábította hazánkba, Brády Márton, a koncertszervező cég ügyvezető igazgatója azonban úgy nyilatkozott: nem csinálnak Rolling Stones bulit. Brády ugyanakkor elmondta, tárgyaltak a zenekarral. A Multimedia Concerts ügyvezető igazgatója, Hegedűs László úgy tájékoztatta lapunkat, nagyon szerették volna Budapestre elhozni a zenakart, de nem vezettek eredményre tárgyalásaik a menedzsmenttel, mert a költségeket nem bírná el a hazai közönség. Hozzátette: a Multimedia társcégei több európai koncertről is tárgyalnak Rolling Stones-szal. (Népszava-információ)
   

   
   Polcra kerülhet az Aranybulla
   
   Ez az Aranybulla nem az az Aranybulla; mi több, valójában egyik sem az "igazi" - derült ki Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója szavaiból, amikor bemutatta II. András oklevelének fakszimile kiadását és az alapjául szolgáló, eredeti oklevelet. Az Aranybullából ugyanis 1222-ben hét eredeti példány készült, de egy sem érte meg a mai napot. A levéltár által őrzött ugyanúgy másolat - habár a legkorábbi mind közül -, mint az, amely előtt vasárnap az Alkotmánybíróság új elnöke Esztergomban letette az esküt.
   Az Aranybulla néven ismert oklevelet az anarchiába süllyedt Magyarországon a rendteremtés szándékával bocsátotta ki 1222-ben az uralkodó. A Szent István-i törvények megerősítésének és kiegészítésének szánt irat a király hatalmát és a köznemesség jogait deklarálta elsősorban. A király arany pecsétjével - a tulajdonképpeni aranybullával - ellátott oklevelet hét különböző levéltárban helyezték el: a király és a nádor irattárában, az esztergomi és a kalocsai káptalanban, a vatikáni levéltárban, valamint a johannita és a templomos lovagok archívumában. A kutatások azonban világossá tették, hogy ezek közül egy sem maradt fenn.
   Az Aranybulla szövegének legrégebbi, hiteles másolata az az oklevél, amelyben Nagy Lajos király 1351-ben megerősítette a törvényt: ezt őrzik az Országos Levéltárban. Egy későbbi másolat az Esztergomban található példány, amely előtt az Alkotmánybíróság tagjai tisztelegtek. Az Archív Kiadó most útjára indított kiadványsorozatának első darabja, az Aranybullát bemutató füzet az 1351-es változat fakszimiléjét közli, kiegészítve a szöveg latin és magyar nyelvű átiratával, III. Béla fennmaradt aranybullájának, valamint a Nagy Lajos-féle oklevél pecsétjének képével és Érszegi Géza professzor tanulmányával.
   A német nyelvterületen harmincéves múltra visszatekintő Archív Kiadó magyarországi sorozata a magyar történelem szempontjából kiemelkedő fontosságú dokumentumokkal szeretné megismertetni az olvasókat. A forrásokat nem keletkezésük időrendjében, hanem eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódva jelentetik meg, havonta. A kiadványsorozat első darabját a trianoni békeszerződés szövege követi - mint a levéltár bemutatóján látható volt: ez tulajdonképpen vaskos könyv -, majd sor kerül a Mária Terézia uralkodásával kapcsolatos forrásokra, 1956 dokumentumaira, a kiegyezés iratanyagára, akárcsak a Magyar Tudományos Akadémia alapító okiratára.
   Bár ma, Magyarországon az efféle fakszimile kiadás kuriózumnak számít, bő száz évvel ezelőtt még természetes volt, hogy a történelem iránt érdeklődők az iratok pontos másolatait is tanulmányozhatták. Gecsényi Lajos azt reméli, hogy az új sorozatnak köszönhetően ez ismét, az iskolákban is lehetővé válik. A sorozatról a www.archiv-kiado.com honlapon minden információ megtalálható. (N. Kósa Judit)
   

   
   Irodalmi napok az önéletírás jegyében
   
   Harmadik éve rendezik megújult koncepcióval a Debreceni Irodalmi Napok eseménysorozatát, melynek az idén Az újabb magyar önéletírás lett a témája. Az eseményt beharangozó tájékoztatón Görömbei András, a Debreceni Egyetem irodalmi intézetének professzora úgy fogalmazott: napjainkban a világ minden részén felértékelődött az önéletírás, így a magyar irodalomban is a megújulás időszakát éli.
   
   A tematikához kapcsolódva a csütörtöki megnyitót követően három korosztály képviseletében Szávai János, Dobos István és Mekis D. János tartanak bevezető előadást. Felkért előadóként többek között Domokos Mátyás, Ferdinandy György, valamint Tolnai Ottó szólnak hozzá. E nap estéje az Alföld-díjasoké lesz: az idén Bényei Tamás debreceni irodalmár, Láng Zsolt, az erdélyi irodalom középnemzedékének tagja, valamint Takács Zsuzsa babérkoszorús költőnő és műfordító a díjazott.
   
   Az eseménysorozat egy nappal korábban a Vojtina Bábszínházban kezdődik, ahol este 7 órától József Attila verseire komponált illusztrációkat ad elő a Kollmann-trió. Ez a program, valamint a város három gimnáziumában sorra kerülő rendhagyó irodalmi óra az ifjúság bevonását célozza - fűzte hozzá Turi Gábor alpolgármester.
   
   A Debreceni Irodalmi Napok keretében pénteken 11 órától a köztemetőben felavatják a nemrégiben elhunyt Kiss Tamás debreceni költő síremlékét, ezt követően az Ady Endre Gimnáziumban a Móricz-ösztöndíjasok tartanak felolvasóestet, délután a városi könyvtárban a Nap Kiadó, este a Holmi folyóirat mutatkozik be. Szombaton ugyanitt reggel 9 órától a Kettétört életpályák sorozatban idén Ratkó Józsefre (képünkön) emlékeznek.