OA'SISS: Kiskegyed 34. szám

1.

Okos ember nem pocsékolja bele a drága időt a bulvárba, mondta nagyapám a hatvanas évek végén, amikor a népesség csupa okos, művelt és merész bolgárból állt, ezért tart ott az ország, ahol (pl. ezeken bulvármentes éccakákon készült a Fidesz-elit színe java, a fidesznyikek legjava - a D008 éppen a kimerítő bulvárharcok után pihegett valahol). Egyszóval: "lényegében" soha nem látom a Kiskegyedet. Pedig olyan ojságot kellene választani, ami olcsó, nem ráz., nem politizál, borzalommal nem kap ki a gatyámból, nem hazudik, csak a kötelező sajtóetikának megfelelően kohol, meg ilyes.

119 forint. 119 forintért derű és vitalitás, élniakarás. Hallottak még ilyet? A szombati Népszabadság - tele gyilkolással, halállal, mocskos kis gazdasági trükkök leleplezésével, fejfájdító politikával - 92. A 27 forintnyi különbség a hülyének is megéri. Egész héten át magával hordhatja a szatyorban, ha kis idő akad, előrántja a Kiskegyedet, a jobb cikkeket újraolvassa, a bravúrosakat megtanulja kívülről.
Ha választhatnék, csak Kiskegyeddel indulnék hosszú útra. Bekötött évfolyammal. De ne választhatok. Mit szólna az öreg az égben?

2.

Mi kell a bulvárba? Mitől bulvár a bulvár. Ha ez valóban egy bulvár és heti, akkor elsősorban kell legyen benne egy erős nő, aki felveszi a harcot a dúvad macsó világgal. Itt is van. A neve: Anastacia. Mielőtt bizonyítanám, hogy mennyire nem követem a trendi zenei világot, és mielőtt körbekérdezném az uccát, kereső. Hát igen. Tele a kereső Anastaciával. 2002 énekesnője, mongyák, a Freak Of Nature albummal popcsászárnő lesz belőle. Legyen. Hogyan születik a díva? Hogyan akkor, ha félvak, másfél méter fölfelé, görbe lábú, a másfél méterhez képest izomzata és csontozata fartájon az egynyolcvanasok méretére szabva, ezen kívül, rákja van a hasában. Aszongyák, Crohn-kór. Ha popdíva akarnék lenni, ennél cifrábban is kitalálnék, ha szükséges. Még jó, hogy nem.

3.

A bulvárba mégis kell egy kis politika: István kerál, hogy szent vagy nem az, és hogy ezek az átkos komenisták, ezek aztán elbántak Istvánnal, merhogy átkeresztelték Új Kenyér Ünnepévé. Ami, valljuk meg, igön nem ártott Istvánnak egy hangyányit sem. Jól elvoltak együtt, a kenyér és István. De hogy a cikk szerzője - BJ - miért írja azt, hogy "42 éven át - körmenet csak a templomokban", lényegi kérdés. Jó, az nincs mellette, hogy körmenet közben az ávósok dobtáras géppisztollyal lőtték a hívőket. Ugyan miért jut ilyenkor észbe a legendás bolseviki trükk: "Amerikai zsoldoskatonák cocacola-mámorban mészárolják vietnami szocialista testvéreinket". Lehet, éppen BJ írta. Vagy a kedves papa. Esetleg a kedves mama. Az ilyes mentalitás genetikusan továbbadható. Ki látott már körmenetet templomban? (A körmenet a katolikus és a görögkeleti egyházban énekléssel és vallási jelvények hordozásával egybekapcsolt felvonulás [a templom körül].) Tehát a kis koholás rotyog a fazékban.

4.

Adjon a szociális érzékenységnek a gyermeküket egyedül nevelő anyák révén, akik hamvas ifjúságuk, tapasztalatlanságuk okán rossz társaságba, gonosz férfiak karmaiba kerültek, de egy angyal megmenti őket a totális enyészettől. Az enyészet egy sárga ló. Loholunk előtte, de hogy ne legyen olyan kínos a folytonos menekülés, legyen benne gesztus az öröklétnek, gyerekeket gyártunk jobbra is, balra is. Oszt ki erre menekül, ki arra. Az ügyetlenebbje karján gyerek.
Ölünket telekönnyezve ülünk a lap fölött, hogy mennyi dráma, mennyi botrány, mennyi eredményes, otthontalan dugás. Mindezt alig ellensúlyozza a felemelő örömhír, ha így, ha úgy, de szaporodik a jó magyar.

5.

Juditkát és Rózsit benyomjuk egy fakkba, merthogy két dimenzió, kétféle poétikai valóság. Kiindulópontként nem számít egyik sem. Birkózva, kötelességtudatból nyomom le a torkomon a két alacsony riportféleséget.
Juditka bárkit mond, annyi levegőt használ el hozzá, olyan szellőseket sóhajtva nyomja ki magából, mint egy nyugdíj előtt álló hallásérült-tanárnő. Mórikálja magát. Pontosan nem érteni, egy hírolvasó minek mórikálja magát, és ha igen, nem fél-e attól, hogy a versenytárs kevésbé macher hírolvasói szájából jobban esik a kenyér, mert én ellépek a csigakettő hírműsorairól. Éppen Judit miatt. És éppen Pálfy miatt. Összeillő páros.
A következő mondatot (mert igen teccik), kiviszem a páromnak, hogy látod-e, ilyen is van: "A tűzhely meg az étkezőasztal nem azért van, hogy a mindennapos stresszt tovább fokozzuk."; Asszem, még egy nézőt elmartam a csigakettőről: utál főzni, utálja a gondolatot, hogy ennyi munka végeredménye a mosogatás.
*
Demjén Rózsink a lehető legegyszerűbb képződménye a honi popkultúrának. Zenélgetett, iszogatott, iszogatott meg zenélgetett, azután már csak iszogatott. Közben néhány impulzív esztendő Bergendyék mellett. Jó zenészek közt mozogni kimondottan munkára sarkalló állapot. Ebben Demjénnek szerencséje volt. Néhány jó év. A sikerévek lendülete eltartott idáig. Örülünk, hogy él. Amíg Rózsi él, él nekünk azt Ifipark. Mi is élünk. A francba.
Ahhoz képest, amennyire örülünk, a képszerkesztő öregasszonyképekkel nyomta tele az interjút, szegény Rózsi egy szakadt öregasszony a kültelki córeszból.

6..

Ez a pont nem akart létezni. Eredetileg átugrottam. Ragaszkodásom ugyanis ép eszemhez, ha elő is fordulnak kétséges momentumok, bizonyított tény. De mert a jelenség szintjén mutatja meg, miért nem olvasom gyakrabban a Kkegyedet, mégis felvettem a hat pont végére, bizonyítandó, amikor a másik nemről nyilatkozunk, a végvári vitézek műveltsége és finomsága párizsi estély ahhoz képest.
Hétköznapi füllentések címmel írt egy barnai nevű betűvető egy kiválóan gondolatébresztő dolgozatot. Kisszínest, mondjuk. A következőképpen vezeti fel:

A hétköznapi füllentések ismertető jegye, hogy közben a férfiak nagy része nem törekszik eredetiségre. Ezért ne csodálkozzon, ha is ismerősnek fog tűnni egy-egy kegyes hazugság. Ha hallja, azonnal mondja ki: ez nem egyenes beszéd!

Mit tudom én, hány nővel voltam életemben!?
Cöcö. Ezt a bűvös számot a férfi legalább annyira számon tartja, mint kedvenc focicsapata eredményeit 20 évre visszamenőleg. Elmondani viszont nem akarja, mert vagy szegényes a szexuális tapasztalata (és nem akar tapasztalatlannak látszani), vagy nem akarja megijeszteni önt a hosszú listával. No meg az is lehet, hogy úgy véli, nem illik az ilyesmit megkérdezni.

Aki képes leírni, cöcö, nyilván nő. Tehát tekintsük barnait nőnek az egyszerűség kedvéért (vagy ha férfi, nagyon hülye, de ez nem kardinális kérdés, akad).

Majd hívlak...
Ha tényleg szándékában áll(na) telefonálni, akkor azt mondja, "holnap hívlak", "hívhatlak kedden?", esetleg: "hívj fel, itt a telefonszámom!" Miért hazudik inkább? El akarja kerülni a kényes helyzetet, és még nem tudja, hogy végleg búcsút akar-e mondani önnek. Ezért továbbra is fenn kívánja tartani a nő érdeklődését, még akkor is, ha ez nem kölcsönös a részéről.

- az esemény utáni telefon eredményfüggő, teljesítményfüggő, kár hogy ennek ismerete nem hagyományozódik anyáról lányára. Ha valami nem jött össze, az telefonon - ld. Karenina Anna - aligha igen, másnap.

Még az anyámra is ritkán csörgök rá.
Nehogy elhiggye! Az a férfi, aki képtelen a nőt a randevú utáni 24 órán belül felhívni, legalább hetente háromszor tárcsázza a kedves mama számát, hogy tanácsot kérjen a legapróbb dolgokban is. Ezt azonban soha sem fogja bevallani.

- a kis hölgy telefonfixált. Meglehet, elkapta a Herceget egy kanyarra, de a Herceg reggel vállat vonva leszakad a sarkon, és nem csörög rá. Üzenet a bánatból. A Herceg is Kiskegyedet olvas. Súlyos pár. Hogy anyuci apró-cseprője mit keres itt? A kérdések halmozódnak.

Szívesen elkísérlek a barátnőd esküvőjére.
Az igazság az, hogy a férfiakat több dolog is idegesíti mások menyegzőjén. Nem szeretik, ha a gyülekezetben a partner barátnői, kollégái kritikus szemmel bámulják őket. Nem szeretik, ha bármi is facérságukra emlékezteti őket. Nagyon tart attól, hogy valaki rákérdez, hogy ő és partnere lesz-e a következő "áldozat"? Hát még amikor megpillantja barátnője könnybe lábadt szemét az igen kimondásakor.

- mi itt a mondanivaló? Tessék? Mit teccik állítani? Hogy mi van a "mennyegzőn"?

Szeretném, ha barátok maradnánk.
Magyarul: "szakítani akarok veled, de ne írj le teljesen, mert lehet, hogy alkalmanként a jövőben is szívesen ágyba bújok veled. Azt nem szeretném, hogy bárkivel is megcsalj. Én persze fenntartom a jogot, hogy naponta többször is bizonyítsam férfiasságom nőismerőseim körében, mindaddig, míg rá nem jövök, hogy hibáztam. Akkor majd megpróbálok visszatérni hozzád." A legjobb válasz: "Bocs, de számtalan barátom van, közöttük néhány ellenállhatatlanul vonzó és gazdag."

- tipikusan és agyatlanul női reflexió. Vajon mennyi időbe telne ráhangolódni egy ilyen visszafogott elmeműködésre? Miféle bombázó kellene, hogy legyen, hogy a második mondat elhangzása után ne vesse ki magát szegény hallgató a terasz alatti rózsabokorba?

Miért nem tudsz gyorsabban elkészülni? Nekem három perc is elég.
A férfiak nem sokkal töltenek kevesebbet a reggeli készülődéssel, vagy a randevú előtt, mint a nők. Nagy a valószínűsége, hogy amikor így morognak, már túl vannak egy-két póló, ing vagy nyakkendő lecserélésén. Ezt azonban soha nem vallanák be, mert tartanak mindenfajta kritikától. Legjobb és legegyszerűbb azt állítani, hogy csak gyorsan magukra kaptak valamit.

- lásd egy grádiccsal föntebb.

Hogy mit csinálok most? Olvasok és zenét hallgatok.
Könnyű ilyet a telefonba mondani. A helyzet valójában így fest: éppen ételhez próbál jutni a feldúlt lakásban. A telefonhívás idejére felfüggesztett menü összeállítása: a fridzsider mélyén talált száraz sajt, sörrel leöblítve. Eközben újságlapozgatás (sport vagy pornó), zenehallgatás (MTV, Britney Spears-számok).

- no. Lassan minden kiderül. A pasi általában idióta. Álló szerszámmal száguld végig az életen "férfiasságát bizonyítandó", de amint egy percre magára marad, feldúlja a lakást, Spearst néz nyáladzva, hegyekben előtte a pornósajtó, száraz sajtot zabál langyos sörrel, mert annyi esze nincs, hogy bedugja a hűtőt.
Nem ilyen nő kellene mindenkinek? Egy ilyenféle nőnek nem lehet csalódást okozni. Boldogsága és elégedettsége, mert ő töviről hegyire ismeri a férfi minden ostobaságát és otrombaságát, folyamatosan dagadna.
Elkövetett és el nem követett fajsúlyos marhaságainkkal egyre boldogabbá tennénk, életöröme csak szaporodna, mint az árvízi lárva.
Hát nem ebből a fajtából kellene vagy hat darab?

A volt férjeddel találkozol? Semmi kifogásom ellene.
Nehogy felüljön ennek a kijelentésnek. A partner persze nem önre gyanakszik, hanem a volt férjre. Önmagából kiindulva cseppet sem bízik benne. Erről azonban egy szót sem szól, nehogy féltékenynek, paranoiásnak, esetleg mindkettőnek látsszon, inkább hazudik. Közben átkozza a volt férj nevét, százszor elképzeli, hogy a férfi hogyan veti rá magát önre.

- jó, hogy nincs több kitétel, mert nem bírom. Eddig, ne tovább.
*
Úgy nézem, lenyúztam a rejtélyt, lekaptam a bőrt.
A Kiskegyed nem készít haditervet, főként nem működtet trükkösen kigondolt stratagémát. Büszként dönget az egyik legműködőképesebb szisztéma szerint: ha mindenki hülye, legyünk mi is azok, így egyesülünk a tájban kedves olvasóinkkal.
És lőn.