(MTI) - Két oklevelet még az árverés előtt védetté nyilvánított a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mert különös történelmi értékek, egyedi dokumentumok. Az 1471-ben kelt Ugocsa vármegyei oklevél, négy almási nemes bírságolásáról, 100 ezer forintról 420 ezerig szárnyalt. A Somogyi konvent 1499-es válaszlevele II. Ulászló parancslevelére, 130 ezer forintról 400 ezerre ment fel. Mindkét oklevelet szerette volna megvenni a Magyar Országos Levéltár, de alulmaradt a licitversenyben. Igaz, a győztes is közintézmény, így az értékes dokumentumok kutathatók, hozzáférhetők maradnak.
Két uralkodói, autográf aláírásért is sokat adtak. I. Lipót császár adóztatással foglalkozó 1694-es levelét 60 ezer, míg VI. Károly 1712-es parancslevelét, amely a medgyesi rendi országgyűlésre szólít, 70 ezer forintért szerezte meg valaki. Élénk érdeklődést keltett egy magyar nyelvű végrendelet, amelyben vagyonáról rendelkezik Debreczenyi Mihályné Kovács Kata asszony. Ez a Kassán 1643. április 11-én kelt kézirat 75 ezer forintos leütést ért meg.
Kikiáltási árának háromszorosán, 210 ezer forintért ment el az 1849-es szabadságharc eseményeit, harcait, a csapatok helyzetét ábrázoló litografált lapok rendkívül ritkán felbukkanó gyűjteménye.
Petőfi 1846-ig írt verseinek első gyűjteményes díszkiadása még a költő életében, 1847-ben jelent meg. A viszonylag ritka, korabeli, különleges kötésű könyvben a költő félalakos portréja látható, Barabás Miklós rajza után készült metszeten. Megadták érte a 140 ezer forintot.
Az Árpád és az Árpádokat, a történelmi emlékműként meghatározott dekoratív kötetet 120 ezer forintig licitálták.
A Borovszky Samu és Csánki Dezső szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai sorozat is jól startolt. Az Esztergom és Győr megyei kötet 110 ezer forintot ért, a Zemplén vármegyeiért 85 ezret adtak, míg a komáromi, a temesvári és a torontáli kötetek 60 ezerért keltek el.
Magyarország vármegyéinek 1805-ös atlaszában negyvenhat vármegye térképe tanulmányozható a címerekkel, továbbá regiszter a városokról és vásárhelyekről, feltüntetve az egyes településeken az egyházak és nemzetiségek elhelyezkedését. Korabinszky János Mátyás térképész és Berken János és Czetter Sámuel metszők pontos munkájáért 90 ezer forinton koppant a kalapács.
Az Irodalmi Szemle 1895-ös száma Várady Gábor háromkötetes munkájáról azt írta: "Az I. kötet ... a szerző fiatalságától fogva az 1848/9-iki szabadságharcz végéig lefolyt nevezetes eseményeket foglalja magában...". A II. kötet az elnyomás és a kiegyezés korszakát ecseteli. A testőrtiszt, honvéd ezredes, később politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd Várady Gábor Hulló levelek című naplójáért ötszörös árat, 20 ezer forintot adtak.
