| Andrassew honlapja |
Idén az illetékek emelkedtek a legbrutálisabban. Egyesek szerint azért, hogy elvegyék a polgárok kedvét, például a tyúkpörlekedéstől. Bár talán az áll közelebb az igazsághoz, hogy valamiből pótolni kell, amit az előző kormány választási potyadék-, a mostani pedig választási ígéretteljesítés gyanánt előre elköltött. Mégis el kell gondolkozni azon, hogy ha a legszegényebbek anyagi okok miatt nem tudnak eljárásokat indítani saját érdekeik védelmében, akkor csorbul a jogegyenlőség. Itt még többségben vannak a legszegényebbek. OZ-megj.: Érdekes év vár ránk. Kíváncsi vagyok, mi lesz az a fenyőtoboz, ami elindítja a lavinát. Az illetékek emelése talán még nem. De az is vicc kategória, hogy a tyúkpörlekedéstől elvegye a kedvet. A szenvedélyes bíróságjárókat semmi illeték nem riasztja el. Amúgy pedig ötven év alatt nem láttam jogegyenlőséget. A szegény ember így is retteg a bíróságtól, a "nadrágos"-tól, így is, úgy is biztos abban, hogy átverik, becsapják, megcsalják, úgy forgatják, hogy ő mindenképpen rosszul járjon. Nincs remény. A szegénynek nincs remény. Ami számukra mégis remény, azok egyszerű, demagóg szólamok, populizmus, hamis csillogás, gagyi, Torgyán apróban, Orbán aranyban, párhuzamos valóságsódömping, olcsó sör, olcsó kenyér. Fogalmam nincs, mit lehetene kezdeni a valóban szegény rétegekkel. Talán ha valamelyik kormány nekilátna az iskolarendszer reformjának, és volna nyolc-tizenkét éve erre. Voltak persze baráti országok, ahova könnyen el lehetett jutni, ha az ember utazási irodában fizette be a turistautat. Anyám évekig gyűjtött arra, hogy eljuthasson Kubába. Addig is hasznosan töltötte az időt: negyven éves már elmúlt, de azért megtanult spanyolul. Sose gondolhatta volna, hogy egy kubai utazásból botrány is lehet. Már kínos, hogy egyáltalán ügyet lehet fújni abból, hogy a miniszterelnök hol telelget pár napot a saját pénzén, a saját szabadidejében. Nem azért, mert annak az ellenzéknek, amelyik kormánypártisága idején szemrebbenés nélkül nézte végig, például Torgyán és Szabadi utazásait, vagy Orbán államköltséges díszdoktori útját, most illene hallgatni. Az a baj, hogy ha az ellenzék mindenből - és csakugyan, a szó szoros értelmében: mindenből - politikai cirkuszt csinál, akkor az lesz a vége, hogy a komoly fölvetéseikre se figyelünk oda. Teljesen értehetetlen, ha ennyire durván, ennyire kíméletlenül harcolnak a teljesen lényegtelen, senkire sem tartozó ügyekben. Jól megrontják ugyan a hangulatot, de ez rájuk is visszahull. |
A hét másik botránya teljesen hazai jellegű, kicsi német kapoccsal. Kiderült, hogy Sződligeten december 21.-én neonáci találkozó volt, amelyet a 2001-ben (!) bejegyzett Vér és Becsület Kulturális Egyesület tartott meg valami körmönfont konspirációval. Sőt: a Németországban betiltott Blood and Honour nevű fasiszta szervezet magyarországi tagozata 2002 májusától (!) közhasznú minősítéssel szerepel a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásában. Bár nem ez az első Fehér karácsonyos cirkusz, mégsem az a botrány, hogy ezt az egészséges fejbőrű ifjak megrendezhették. Hanem az, hogy bejegyezték, és közhasznúvá minősítették őket. Azért ha én bejegyző bíró vagyok, legalább a rend kedvéért utána nézek minden olyan szervezetnek, amelyiknek például a baljós "vér" szerepel a nevében. Figyelmet érdemel az is, hogy állítólag a nemzet biztonságát őrző hivatal folyamatosan figyeli ezeket a nácikat, és mégsem akadályozta meg sem a közhasznú lajstromozást, sem az ünneplést. OZ-megj.: A hivatalnok az hivatalnok. Hogy ne kelljen egy perccel se többet foglalkoznia az üggyel, azt gondolta, valami Vöröskeresztes becsületes vérbegyűjtők hozták létre a közhasznú társaságot a magyar egészségügy segedelmére. És így minden rendben. Egy hivatalnok számára szép az élet. |
