Pál Kata: Felfelé a borpincéből? (ir'szekc)

1. Külalak

Fényes papírra nyomott, oldalszámhiányos A/4 formátum 44 oldalon át. Festék nem fog, betű nem folyik: nem babrál ki velünk se esőcsepp, se pohárnyom. Kicsit vékony, de legalább hajtogatható. Véletlenszerű tipográfia, véletlenszerű színek. Talán a nagy megrendelésre való tekintettel frissen installáltak egy win98-at a grafikai stúdióban, és minden munkatárs a szédítő lehetőségekben tobzódott lapzártáig.

Ennek dacára, vagy éppen ezért, semmilyen észrevehető módon nem különül el, hogy mi reklám, mi cikk, mi fizetett cikk, mi információ. A lap jó felét teszik ki a szponzorok, médiatámogatók, pénzesebb hirdetők reklámjai. A fotók vegyesek: van rossz minőségű, pixelekre esett gagyi, művészibb természetfotó, beégett repifotó (párat többször is elsütnek), vágatlan életkép, 100 éves fénykép -reprodukció és plakát-kópia. Idegesítő és zavaros megoldás, hogy az angol szöveget hol a magyar mellé, hol elé, hol alá, hol utána tördelik.

2. Belbecs

Ha a kiadvány alapján (esetleg a honlappal (www.bacchus.hu) megtámogatva), kellene képet kapnom a magyar borvilágról, értékesítésről, szokásokról, favoritokról, egyáltalán borokról, azt hinném, hogy baromi nagy gáz van. Talán így igaz. Akkor viszont a lap hűen tükrözi a borászat kétségbeejtő helyzetét, gratula. Felsorolják az egyik nemzetközi versenyen nyert díjakat per Magyarország, bemutatják a tavalyi év bortermelőjét (Szepsy István), akiről megtudjuk, hogy legény a talpán, mert terepjárójával meg néhány szőlőkaróval kiszabadította magát a hó fogságából. Lám, mire jók a karók.

Összességében: a kiadvány kb. annyi kedvet ad a borok megismeréséhez és kifinomult élvezetéhez, mint rendőr a foghúzáshoz. Amúgy szólhatna nekik valaki, hogy az ország nem Budapestből áll. Nem, tényleg nem.

3. Nyelvezet

Utálom a felkiáltójeleket! A PR - rizsa nem sokat fejlődött idehaza. Hogy lehet annyi képzavart és hibát belezsúfolni a tőmondatokra szabdalt, hol jobbra, hol balra rendezett, még véletlenül sem sorkizárt szövegekbe? Mindkét nyelven kaotikusnak tűnik a szakszavak megválasztása. Egy-egy szót tök különböző módon fordítanak, máshol meg több különálló fogalomra értelmeznek egyféle megfelelőt. Vajon létezik a kiadvány más nyelveken is? Az irodalmat egy rövid könyvajánló (a főnök rokonának kötete, persze) és egy borfilozófiai írás (Tandori Dezsőtől) képviseli. Kincses Károly fotókiállítás-ajánló sorai szíven szúrtak: #8220; akkor komoly baj már nem lehet, szinte minden rendben van, teljes a harmónia, a társadalmi megbékélés, nincs politikailag osztott nemzet, csak fényképész és borász van, akik szeretik egymást, elismerik a maguk és a másik munkáját. Ez már olyan szép, hogy akár igaz is lehetne." Megosztott kis hazánkban senki sincs tehát, akit felkérhettek volna olvashatóbb szöveg alkotására.

4. Információ

Van, van, csak szerteszórtan és az is kevés. Komoly munka innen-onnan összevadászni őket. A programok színhelyei nincsenek feltüntetve. Hol a fenében van például a fesztiválszínpad? Pedig van tánc, sokféle zene, balett, felvonulás, kirakodóvásár, meg így tovább. Elérhetőség mutatóba se akad. Egy-két kivételtől eltekintve se cím, se telefon, nemhogy URL. Ha külföldi turista lennék, biztos én is vágnám, hogy merre keressem a Keleti teraszt és vakon odatalálnék a Magyar Kultúra Alapítvány Székházához, de így, törzsökös pestiként bizony kérdezősködnöm kell. Meg tippelgetnem. Belépőjegy-árak csak elvétve szerepelnek, pedig ideje lenne végre meghonosítani a korrekt tájékoztatás szép szokását. Térkép is elkélt volna. Legalább a hazai borvidékekről, ha már a helyszínről nem. Összességében annyira informatív, mint egy sajtószóvivő.

5. Érdekesség

5.1. Véletlenül Olaszország a fesztivál vendég. Vagyis én nem jöttem rá, hogy miért pont ők, miért pont most. Itt aztán van borvidékekről szóló térkép, van némi ismertetés is.

Olyannyira, hogy a szöveg végén megjelenik maga az Ember, grappa- kóstoló képében. Amúgy szót se vesztegetnek a szőlőművelés derékszakasztó évszázadaira, a parasztra / gazdára, a sok macerára, a bor becsületére meg ilyenekre. Még az unalomig ismert Borivók tízparancsolata sincs sehol. Hiányzik valahogy. 5.2. Na nehogymár a metróbüdösítő gyorsfagyasztott Fornetti legyen #8220;kiváló kísérője a jó magyar boroknak"! Pénzért mindent lehet? Mindent hát, csak jó pogácsához jutni nem.

6. Extra

A sajtok, mi más. A Magyar Sajtklub (www.sajtok.hu) evez a fesztivál farvizén, aminek örülök. Talán-talán fejlődik most már a sajtdolog is lassan, bár az alant megjelenített márkák nem adnak okot sok reményre. Elképzelem, mit szól majd a Boregyetemen az elismert gasztronómus vagy sommelier egy sikerültebb oportóhoz kínált Medve sajthoz. De hajrá nekik, nyomják csak. Még ötven év, és megérem, hogy a boltban nem rántani- illetve reszelnivalót kérnek a kedves fogyasztók.

Borünnep 2002
Kiadja: Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.