 |
| A díj |
| Placid atya nem mindennapi életetutat járt be Pannonhalmától az oroszországi gulágig, ahol tíz évet töltött. Aki ezt képes túlélni, az mindent túlél - mondta a laudátor -, és ismeri a hétköznapi hősiesség titkát: nem panaszkodni, nem sajnálni önmagunkat és örülni az apró dolgoknak. Tenni a magunk dolgát, hitünk és lelkiismeretünk szerint, és próbatétel idején nem engedni az elveinkből. Szeretem a hétköznapi hősöket, mert követhetők - tette hozzá Bolberitz Pál. Ilyen hős kapta az idei "A hazámért - hitemért" kitüntetést, amelyet Mádl Dalma asszony, a Köztársasági Elnök Úr felesége adott át. |
 |
| Az oklevél átadása |
| Aztán megszólalt maga az ünnepelt, a 87 éves Placid atya, aki mosolyt és derűt varázsolt a hallgatók arcára. Olyan jóízűen és fordulatosan beszélt, hogy elhallgattuk volna napestig. |
 |
| Gyurkovics Tibor, Dr Bolberitz Pál, Mádl Dalma és Dr. Olofsson Placid |
| Pedig csak egy rövid történetet mesélt el arról, hogy soha ilyen ünneplésben nem volt része változatos élete során. Egyszer ugyan majdnem megkapta a vörös csillagot, amikor a gulagról való hazatérése után segédmunkásként helyezkedett el egy fűrészüzemben, és sztahanovista élmunkás lett, de aztán meglátták prédikálni a Szent Imre templomban és így mégsem kapott kitüntetést. |
 |
| Gyurkovics Tibor és Dr Bolberitz Pál |
| Ezt a belső derűt emelte ki Gyurkovics Tibor is, aki köszöntőjében arról szólt, hogy az emberi szenvedés kegyelmi állapot, és a szenvedés a derű iskolája. Azt köszönte meg az ünnepeltnek, hogy ilyen erősen képviseli ezt az igazságot.
Horváth Béla bevezető szavai után stílusosan a mai generáció köszöntötte a 87 éves paptanárt: az Egyetemi Katolikus Gimnázium növendékei mondták el József Attila, Sinka István verseit és Márai Sándor prózáját, valamint a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolai diákjai adták elő Bartók Béla és Petrovics Emil zenéjét. Fotó: Kadelka László |
