Parnasszus: tél

Irodalom

A Parnasszus költészeti folyóirat téli számának élő bemutatója december 13-án (csütörtökön) 18.00 órától lesz a Műcsarnok előadótermében.
 
A Centrumban: Bertók László
 
A Centrumban Bertók László - a Kossuth-díjas költővel Turczi István beszélget. Részlet hangzik el Lázár Balázs színművész Bertók László verseiből összeállított önálló estjéből. Közreműködik: Tallián Mariann hegedűn.
 
"Furcsa pálya a Somogyban felnőtt, jelenleg Pécsett élő költőé: 37 évesen jelent meg az első kötete, harminc is elmúlt, mikor elkezdte pályáját. A börtön után szakmunkásként kellett dolgoznia, majd elmehetett könyvtárosnak, de még sokáig éreztette vele az akkori hatalom, hogy nem különösen kedveli. Elhangzott egy anekdota a fontos pesti kultúrpolitikus elvtárs érkezéséről, akinek tiszteletére felsorakozott az egész pécsi irodalmi elit, ám a kézfogás közben a fontos elvtárs odavakkantotta, hogy "á, maga az a Bertók, aki azokat az indulatos verseket írja." Nehéz elképzelnünk a költőt indulatosan, a verseit meg pláne nem sikerül. Finom, filozofikus, létösszegző - ilyen közhelyek jutnak eszünkbe elsőre a bertóki líráról. Aztán szóba kerül bensőséges viszonya számokkal, különösképpen a hármassal: egyszer véletlenül 81 szövegből hozott össze egy kötetet - matekos fia szólt is, hogy hát ez bizony három a negyediken - legközelebb Bertók már három az ötödiken szonettet írt a kilencvenes évek elején (a kötet címe is ez lett: Három az ötödiken), és "háromkák" fantázianévvel illette saját, a haikuból kiinduló háromsorosait (Háromkák című kötet), emellett a könyvek is legtöbbször három ciklusból állnak." (Részlet Az idő, ha siettetni szeretnéd című riportunkból, mely egy másfél évvel ezelőtti Bertók-estről íródott.) 
 
 
Újraolvasó: Weöres Sándor - "a derűs lét ősi titka"
 
Vendégek: Nádasdy Ádám költő-műfordító, Szilágyi Ákos író-esztéta, Tábor Ádám költő és Szepes Erika irodalomtörténész.
 
 
A Parnasszus Könyvek téli újdonságai az Új vizeken-sorozatban:
 
Hollósvölgyi Iván: Gyarmati-típusú találkozások és Tolvaj Zoltán: Törésteszt. Hollósvölgyi könyvét már korábban ajánlottuk, most a másik kötetből közlünk egy verset.
 
Tolvaj Zoltán : Credo
Már nincs remény. Végérvényesen így marad.
Nem hasonul, nem alakul át. Nincs lila köd.
Nincs ékezet a nap fölött, nem regél a szél.
Némák az állatok kaff ogó állkapoccsal.
Fűszálak sebzik szalonnahátam.
Nincs tespedés, sem bégető öröm.
Minden reked, nincsen mivé lenni.
Csak várni, lesni. Ki-tudja-mit.
Hőt önt radiátor, hűt a víz,
felizgul és sorvad az idegsejt.
Napra nap ellobban hamar.
(Unalomszikrák mindenütt).
Isten csőre friss döghúsba mar.