(MTI) - A mű első mondata: "Csinszka vitt Márffyhoz." De mi vitte Rockenbauer Zoltánt Csinszkához? A kulturális antropológus elmondta: jó tíz évvel ezelőtt a múzsaszerep érdekelte, először Alma Mahlerről (a zeneszerző, majd Walter Gropius építész, Franz Werfel író szerelméről, illetve feleségéről, sok művész ihletőjéről) írt tanulmányt.
Később látott egy Márffy Ödön-festményt, amely Boncza Bertát, azaz a híres-hírhedt Csinszkát ábrázolta. A kép felkeltette érdeklődését Csinszka iránt, az Európai Utas című folyóiratban tanulmányt szentelt neki is.
A kép irányította figyelmét Márffy Ödönre, a XX. század egyik legjelentősebb, ám még ma is kevéssé ismert festőjére, monográfiát és életmű-katalógust, doktori disszertációt írt róla. (A könyv címlapján lévő, utolsó Csinszka-portré látható a Magyar Nemzeti Galériában.)
Kiderült, hogy jelentős számú festmény - portré, akt, pasztell - készült Csinszkáról. "Milyen érdekes, gondoltam, van egy nő, akihez verseket ír az első férje, Ady Endre, és roppant híres lesz. Rövid, ám furcsa kapcsolat fűzi Babits Mihályhoz, majd hozzámegy kora egyik legérdekesebb festőművészéhez, aki talán nem ér föl Ady szellemi magaslatához, de tagadhatatlanul a magyar piktúra egyik legfontosabb, külföldön rangján kezelt figurája" - mondta Rockenbauer Zoltán.
"Ez a történet temetéstől temetésig tart: Ady ravatalától Csinszka koporsójáig" - áll az előszóban. A házasság Márffyval 14 évig tart, és e csaknem másfél évtized alatt csupa kiváló alkotás kerül ki a festő ecsetje alól.
Csinszkáról sok botránykönyv, cikk jelent meg életében és halála után. A legfőbb vád az volt enne, hogy túl korán dobta el az özvegyi fátylat, megkörnyékezte - sikertelenül - Babits Mihályt, igyekezett kisemmizni Ady szüleit és szeretetlen házasságban élt Márffyval.
"Csinszka írásos hagyatéka, a kortársak visszaemlékezései egyáltalán nem bizonyították e vádak igazát" - állítja Rockenbauer Zoltán. Neki nem volt semmiféle prekoncepciója Boncza Bertával kapcsolatban. Olvasta Robotos Imre Csinszka-könyvét, érezte, hogy rosszindulatú, de lehet benne igazság is. Úgy vélte, hogy néhány kortárs jelzője, mely szerint Csinszka "hisztérika", érvényes lehet.
"Ahogy mélyebben beleástam magam a dokumentumokba, radikálisan megváltozott a véleményem" - jegyezte meg Rockenbauer Zoltán. Csinszka nagy levelező volt, ez korjelenségnek mondható. "Mi e-mailezünk és sms-ezünk, én magam is így teszek. Ezek az üzenetek szerencsére - mivel nyelvi szempontból értéktelenek - elvesznek. De a XX. század elején a levelezés napi tevékenység és irodalmi műfaj volt. Csinszkában élt irodalmi hajlam, páratlanul művelt volt és úgy érezte, hogy ebben kiteljesíti az énjét."
Az Adyval 1915-ben kötött, 1919. január 27-ig tartó rövid házasság irodalomtörténeti szempontból csodálatos dolog, valójában betegápolásból állt, "szerintem ez idő alatt lett Boncza Berta felnőtt."
Rockenbauer Zoltán a tárgyilagosság érdekében elsősorban a Csinszka és kortársai által írottakat szó szerinti idézi. "Ezekhez fűzöm hozzá saját értelmezéseimet. Tisztában vagyok vele, hogy a korabeli levelek, nyilatkozatok, álláspontok is szubjektívek, talán még inkább, mint az utókor, éppen ezért ütköztetem a véleményeket."
Márffy Ödönné fiatalon, 40 évesen hunyt el 1934. október 24-én. Márffyt erősen megviselte a halála. Élete sok művész számára volt ihlető forrás - derül ki a kötetből. A kor irodalmi és művészeti világa is megjelenik a lapokon, akik közül kutatásra érdemes lehet Böhm Aranka. "Rendkívül érdekesnek találom az Adyt is megkísértő Arany, azaz Böhm Aranka, később Karinthy Frigyes felesége összetett, femme fatale típusú személyiségét. De nem lesz időm rá, most még a Márffy és köre foglalkoztat, egy teammunka keretében jó ideig a Nyolcak művészcsoport kutatása kör le" - mondta terveiről Rockenbauer Zoltán.
