Október 25-én, este nyolc órától Steiger Kornél A sors a görög filozófiában. (Platón, Hérakleitosz) címmel tart előadást.
Az ELTE egyetemi tanára, tanszékvezetője 2004-ben Palládium-díjat kapott a Platón-összkiadás Nagyobbik Hippiász - Kisebbik Hippiász - Lakhész ? Düzisz c. darabjáért.
Czoch Gábor ekkor így méltatta az Élet és Irodalomban: ?A perzsák nyílvesszei a Thermopülai-szorosnál elsötétítik a napot. A világ ideje vége felé jár. Igen, de addig is.
Zord időkben a jó gazda, Babits Mihály szavaival élve, bekeríti házát, és kerítést ácsol, hogy védje a kertjében elvetett magot, mint a "középkori szerzetes dugott a zord / sisakos hordák, korcs nomádok, ostoros / képégetők elől pár régi könyvet". Efféle munka, kerítésépítés Steiger Kornélé is, az antik gondolkodók szövegeinek gondozása, fordítása, interpretációja. Kerítésépítés egy olyan külvilággal szemben, amely mindig is meglehetősen süket volt a filozófia iránt, de kerítésépítés a filozófián belül is a múlékony, meg nem gondolt divatirányzatokkal szemben, legyen bár szó a Bölcsészkar folyosóin hajdan mindenütt ott kísértő, szandálas marxizálásról, vagy arról a posztmodernről, amelynek szellemét Steiger Kornél oly mulatságosan gúnyolja ki a Pont fenomenológiája című pszeudo-Heidegger szövegében.
Az új magyar nyelvű Platón-összkiadás legutóbbi darabja, a 2003-ban megjelent, a Nagyobbik és Kisebbik Hippiászt, a Lakhészt és a Lüsziszt tartalmazó kötet, Babits hasonlatát folytatva, ugyancsak ilyen kertet óvó "léckatona". E négy szókratikus dialógus közreadásában - éppúgy mint az Atlantisz Kiadó által indított sorozat, illetve a vállalkozás sikerére, színvonalára biztosítékot jelentő szakmai műhelymunka egészében - Steiger Kornél középponti szerepet játszik.
Azt, akiknek nincsen hagyománya, de vágyódik utána, Wittgenstein a balszerencsés, hoppon maradt szerelmeshez hasonlítja. S ha ma körülnézünk a kulturális piacon, úton-útfélen találkozhatunk a hagyomány hiányából született pótlékokkal, a legkülönbözőbb őseredetinek kikiáltott, és mindenre megoldást kínáló úgynevezett titkos receptekkel, álbölcsességekkel. A régi szövegek feltárásának és interpretációjának, az igazi klasszika-filológiának azonban az egyik tanulsága végül is mindig az, hogy nem létezik elveszett bölcsesség, elsüllyedt mindentudás.
És ezért, amennyire értéket óvó, kerítésépítő tevékenységnek nevezhető is az, amit a klasszikusok interpretátora művel, éppannyira mondható egyúttal nyitásnak: hozzáférést enged a kúthoz, megnyitja és egyben újrateremti a hagyományt, amely máskülönben néma maradna számunkra.?
A Budavári Labirintus honlapja ITT.
