Sumonyi Zoltán író, költő, a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke már évtizedek óta foglalkozik a magyar szabadkőművesség történetével. Több mint harminc éve született Kazinczy és Batsányi című drámája, amelyben az író azt a kényes témát járta körül, hogy a kiélezett történelmi-politikai helyzetek milyen eltérő reakciókat váltanak ki az értelmiségiekből, "ahogy ezt ma is tapasztaljuk" - tette hozzá a szerző legújabb, a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötetének bemutatóján.
A könyv első változata még a rendszerváltás hajnalán született, az új kiadás viszont már az ez utáni időszakot is felöleli, a kiegészítés már a rotary és más hasonló jellegű klubokra is kitekint. A könyv bemutatójának a Szántó Piroska - Vas István Emlékház adott otthont, ahol a szerzőt Szále László újságíró és Szále-Széchényi Ferenc faggatta. A beszélgetésen szó esett a magyar szabadkőművesség történetének egyes kérdéseiről. A szerző a többi közt elmondta: a hiedelemmel ellentétben a templomos lovagoknak semmi közük a szabadkőművességhez, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava pedig korántsem a francia forradalom találmánya, már sokkal korábban szerepelt a szabadkőműves alkotmányban.
A hosszú, kényszerű hallgatás után 1989-ben újraszerveződött magyar szabadkőművesség történetét a szerző az 1700-as évektől egészen napjainkig göngyölíti fel, beleértve a már Magyarországon is aktívan működő, valamilyen módon a szabadkőművesség nyomán létrejött olyan szerveződéseket, mint a Rotary, a Lions, a Round Table, vagy a Kiwanis.
