Szabó Magda-mese a Radnótiban

Szabó Magda

"Életem első olvasmányélménye volt a Bárány Boldizsár. 1958-ban adták ki a könyvet, és egyszer egy karácsonyra megkaptam. Én akkor pár éves lehettem, és nagyon megszerettem, mindig ezt olvastam. Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy színpadra kellene állítani, és most lehetőséget kaptam Bálint Andrástól, hogy megrendezhessem. Kovács Krisztina dramaturggal munkához láttunk, és Kriszta átírta a verses mesét színdarabbá, szerintem remekül" - válaszolta Őri Rózsa, a produkció rendezője arra a kérdésre, hogy honnan jött a darab megrendezésének az ötlete.

Szabó Magda írása egyszerű történetet mesél el, de közben fordulatos és izgalmas is, sok humorral fűszerezve. A főhős, Bárány Boldizsár, a darab végére rájön - és eközben a gyerekekkel is megérteti -, hogy mit szabad és mit nem lehet tenni az életben, hogy csak olyat szabad csinálni, amivel másnak nem okozunk kárt, mást nem bántunk meg. A mese arról szól, hogy ha rosszat cselekszel, annak következménye van, és a rosszat neked magadnak kell jóvá tenni, és ez egy nehéz, kellemetlen feladat.

Őri (akinek ez lesz az első rendezése) a produkciót zenés mesejátékként állítja színpadra: "Kezdetben talán nem gondoltam erre, de most egészen biztosan éreztem, hogy zenés mesét kell csinálni. Egyértelmű volt, hogy a Vodku együttes tagjai - akik a Cseresznyéskerttől fogva gyakorlatilag háziszerzői lettek a színháznak - írják a zenét. A zenekar nagy lelkesedéssel fogott neki a munkának, és most már javában folynak a zenei próbák, a daltanulások."

Bárány Boldizsárt Klem Viktor alakítja. További szereplők Schneider Zoltán, Marjai Virág, Adorjáni Bálint és a Vodku együttes. Bemutató: 2010. február 6.

Szabó Magda-mese a Radnótiban

Irodalom