(MTI) - A kalandvágyó fiút édesapja parancsolta le 11 éves korában egy Indiába tartó vitorlásról, amelyen szándéka szerint hajósinasnak állt volna. Ezután apja megígértette Vernével, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Párizsban jogot tanulva került kapcsolatba irodalmi és színházi körökkel, így nem csoda, hogy az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta.
A Théatre-Lyrique titkára lett, s ontotta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operettlibrettókat, sanzonokat. 1857-es nősülése után a kor tudományos-technikai felfedezései nyűgözték le. Hatalmas könyvtára és dokumentációja volt. 1862-ben évente két regényre kötött szerződést, a következő évben látott napvilágot és aratott példátlan sikert Öt hét léghajón című műve, ezt követte gyors egymásutánban a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.
1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját (bár e neves testületbe sohasem juthatott be), 1892-ben megkapta a Becsületrendet. 1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette a lábát, ettől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, szemét hályog gyötörte, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és a művek gondozásában. 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.
Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon.
